Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 2. szám - TÁRSADALMI ÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEK - Simai Mihály: A fegyverkezés és a fejlett tőkés országok gazdasága
méretű kapacitáskihasználatlanság, beleértve a felesleges munkaerő költségeit is, évente i milliárd dollárba került. Ebből 400 milliót fedezett a Pentagon. Ugyanakkor a lanyha kereslet miatt a beruházások a repülőgépiparban 1968-1975 között stagnáltak. Az amerikai repülőgépiparban 1975-1976-ban kialakult helyzetet jól jellemzi a következő táblázat: 7. tábládat A repülőgépipar teljesítménye 19j5—1976-ban három „helyzettel” összehasonlítva0 Megnevezés Termelési érték Foglalkoztatás (milliárd dollár) (fő) 1975—76. évi teljesítmény Mozgósítási kapacitás (3 műszak, 48 órás munkahét) Nominális egy műszakos kapacitás 1975—76 előtti csúcs (1,4 műszak, heti 40 munkaóra) 12 225 OOO 56 I 040 OOO 20 380 OOO 26 490 OOO c) Változik a katonai kiadások szerkezete, s ez természetesen befolyásolja a gazdasági hatásokat is. A személyi költségek növekedése például a katonai kiadásoknak a lakossági fogyasztásra gyakorolt hatását növeli. Az áruvásárlások a termelőeszközöket gyártó szektorokat ösztönzik. A következő táblázat az amerikai katonai költségvetés 1960-as és 1980-as struktúráját hasonlítja össze: Az Egyesült Államok katonai költségvetésének összetétele11 4. táblázat Megnevezés i960 1980 Személyi kiadások 29 32 Műveleti és fenntartási költségek 26 34 Felszerelések vásárlása 32 21 Építkezések 4 4 Kutatás, kísérlet, értékelés 9 9 összesen: 100 100 Ha a katonai kiadások globális nemzetgazdasági hatását vizsgáljuk, az elmondottakból világos, hogy rövid távon nagyobb mértékben ösztönzik a gazdasági fejlődést, mint a szociális kiadások, mert a haditermelés rendkívül tőkeigényes és ily módon a szükséges beruházások és termelés továbbgyűrűző hatása nagy, s ma is érvényes az 1913-as tétel, miszerint a fegyverek különleges piacot képviselnek. A hadiipar termékei nem versenyeznek a gazdaság többi részével, s hatalmas hasznot biztosítanak. Az is igaz viszont, hogy az állami beruházások, például a városok modernizálására, az infrastruktúra fejlesztésére és más közcélú létesítmé40
