Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két- és többoldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1981. október- december)
sét, beleértve az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia ösz- szehívását. A felek üdvözölték a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztereinek New York-i találkozóját és azt a megállapodást, hogy a két nagyhatalom külügyminiszterei 1982 elején újabb találkozót tartanak. Kifejezték reményüket, hogy a nukleáris fegyverekről november 30-án, Genfben megkezdődött szovjet-amerikai tárgyalások mielőbb konkrét eredményre vezetnek. Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök tájékoztatta Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét a ciprusi kérdés legutóbbi fejleményeiről. A két vezető aggodalmát fejezte ki, hogy nincs előrehaladás azon erőfeszítésekben, amelyek célja a probléma igazságos és tartós megoldása. A felek sajnálkozásukat fejezték ki, hogy az ENSZ határozatait és az el nem kötelezett országok Ciprusra vonatkozó nyilatkozataiban foglaltakat még nem hajtották végre. A felek síkraszálltak a fenti határozatok mielőbbi végrehajtásáért, továbbá minden katonai beavatkozás megszüntetéséért Cipruson. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Szpirosz Kiprianu elnök úgy véli, hogy a Ciprus egész népének javára szolgáló igazságos és tartós megoldás csak a ciprusi kérdésre vonatkozó ENSZ-határozatokkal és a helsinki záróokmánnyal összhangban, a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása, területi integritása, egysége és el nem kötelezettsége, valamint minden ciprusi emberi és alapvető szabadságjogainak tiszteletben tartása alapján kereshető. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy elérkezett az idő egy nemzetközi konferencia összehívására az ENSZ keretén belül, amely megnyitná az utat a ciprusi probléma békés megoldására. A két vezető hangsúlyozta, hogyCiprus teljes demilitarizálása és lefegyverzése nemcsak a szigetország népének, hanem a Földközi-tenger érzékeny keleti térsége stabilitása, biztonsága és békéje ügyének is érdekében áll. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság továbbra is támogatja Ciprus kormányának és népének azon erőfeszítéseit, továbbá minden olyan más erőfeszítést, amely a probléma igazságos, békés és tartós megoldására irányul. A felek méltatták az el nem kötelezett országok mozgalmának a nemzetközi életben betöltött szerepét. Ennek során a magyar fél elismerését fejezte ki azért a tevékenységért, amelyet a Ciprusi Köztársaság fejt ki az el nem kötelezettség politikáját folytató országok sorában a nemzetközi béke és biztonság erősítése érdekében. Mindkét fél fontosnak ítéli és határozottan támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek atommentes övezetek és békeövezetek kialakítására irányulnak a világ különböző térségeiben. A helsinki záróokmány szellemével összhangban, a kontinensünk békéjéhez és biztonságához való jelentős hozzájárulásnak tartják, ha megvalósulnának a Balkán és a Földközi-tenger térségének nukleáris fegyverektől mentes békeövezetté tételére irányuló kezdeményezések. A felek aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti fejlemények miatt. Elítélték az arab államok belügyeibe való beavatkozásra irányuló törekvéseket és kísérleteket, az egyes államokkal szembeni fegyveres fenyegetést e térségben. Leszögezték, hogy az arab-izraeli konfliktus átfogó és igazságos rendezéséhez elengedhetetlen az izraeli csapatok kivonása minden 1967-ben megszállt arab területről. Az a véleményük, hogy valamennyi érdekelt fél - köztük a palesztinai arab nép egyedüli képviselője, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet - közvetlen részvételével folytatott tárgyalások eredményeként érvényesíteni kell a palesztin nép törvényes jogait, beleértve az önálló palesztin állam létesítésének jogát is, továbbá szavatolni kell a térség valamennyi országának biztonságát és szuverenitását. Mindkét fél kifejezte meggyőződését, hogy minden népnek elidegeníthetetlen joga 129
