Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - Berecz János: A nemzetközi biztonság kérdései napjainkban
hető és mozgósító álláspontja a béke, a nemzetközi megegyezés, a leszerelés kérdéseiben, és amelyik nem vesz részt az e célokért folyó harcban. A diplomáciai akciókat fokozni kell Európában két- és többoldalú alapon egyaránt. Egyetlen tárgyalási pozíció sem adható fel, sőt kezdeményezéseinknek kimeríthetetleneknek kell lenniök, meg kell ragadni a kis előrelépések lehetőségét is. III. A biztonság erősítése nemcsak általános emberi, de magyar törekvés is. Nemzeti létünk szorosan összefügg az egész emberiség sorsával is. Az utóbbi időben az emberiség elpusztíthatósága vitatémává vált. Biztosak lehetünk abban, hogy ha a globális összecsapásra sor kerül, a tragédia minket nem kerülhet el. A veszélyeztetettséggel kapcsolatos probléma lényege nem abban van, hogy számolgassuk — miként egyesek teszik -, vajon az emberiség egésze elpusztul-e vagy sem, hanem abban, hogyan tudjuk biztonságunkat erősíteni. A veszélyeztetettség mindenekelőtt ugyanis azt jelenti, hogy a Föld civilizációs központjai elpusztíthatok. Számszerűen lehet, hogy nem pusztul el az egész emberiség, de Európa, az a központ, ahol élünk, aligha élhetne túl egy ilyen összecsapást. Másodsorban azt jelenti a veszélyeztetettség, hogy a létfeltételek még egy korlátozott európai nukleáris háború esetén is jelentős mértékben elpusztulnának. A fizikai, természeti feltételekben, a tudományos-műszaki területen olyan mértékű lenne a pusztulás és az egészségügyi rombolás, hogy itt Európában a túlélésnek kevés lehetősége maradna fenn. Harmadszor: a szervezett társadalmi lét felbomlana a Földön, ugyanis bekövetkezne a morális összeomlás, és általános lenne a bizalmatlanság. Valójában a furkósbot politikája érvényesülne, legalábbis egy időre. Európa mindenképpen súlyosan sebezhető, s mi, akik a közepén vagyunk, csak ezt figyelembe véve tekinthetlek saját biztonságunkra. Tehát a magyar nép, a magyar közvélemény egy pillanatra sem lehet közömbös. Közünk van mindenhez, s kell is, hogy véleményünk, állásfoglalásunk és harci programunk legyen biztonságunk erősítésére. Legfontosabb először is társadalmi biztonságunk erősítése, stabilitásunk fokozása. Negyedszázados kipróbált utunkra és politikánkra vigyázni, azt erősíteni és fejleszteni kell. Ezeréves történetünk legnyugodtabb, legalkotóbb negyedszázada van mögöttünk. A fejlődés feltételei azonban nehezülnek mind politikai, mind gazdasági értelemben. Folytatnunk kell - de még jobban - eddigi politikánkat. Nem lehet engedni, hogy bármilyen irányban is eltorzuljon. Változtatásokra, nem nagy korrekciókra lehet szükség, de ezeket nekünk kell az eddigi nyugalmas és alkotó légkörben, tudatosan végigvinni. Társadalmi biztonságunk jelentős mértékben meghatározza nemzetközi biztonságunkat. A belső helyzet esetleges
