Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két- és többoldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1981. október- december)
Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi konfliktusokkal terhes nemzetközi helyzetben elengedhetetlenül szükséges valamennyi haladó, békeszerető erő cselekvő összefogása és kölcsönös szolidaritása a háborús veszély leküzdése, a fegyverkezési verseny megfékezése, az enyhülés vívmányainak megőrzése, a feszültséggócok felszámolása, a népek szabadságának megvédése érdekében. Kinyilvánították szándékukat, hogy továbbra is határozottan fellépnek az enyhülés megőrzéséért és elmélyítéséért, annak katonai területre való kiterjesztéséért. Támogatják a Szovjetuniónak a nemzetközi biztonság megszilárdítására és a bizalom helyreállítására irányuló erőfeszítéseit. Üdvözölték a szovjet-amerikai párbeszéd felújítását, a megállapodást a tárgyalások megkezdéséről a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetek kérdésében. Fontosnak ítélik, hogy az Arab-félsziget, az öböl és az Indiai-óceán térsége a béke és a biztonság övezetévé váljon. Elítélték a térségben levő államok belügyeibe történő amerikai beavatkozási kísérleteket, az imperialista fenyegetéseket és aknamunkát, katonai támaszpontok létesítését Ománban, Szomáliában, Diego Garcián s más országokban; e beavatkozási kísérletek veszélyeztetik az övezet békéjét és biztonságát, országainak szuverenitását. Ezzel összefüggésben a magyar fél nagyra értékelte Ali Nasszer Mohamed kezdeményezését, hogy az Arab-félsziget, az öböl és Afrika szarvának államai, minden érdekelt fél részvételével tartsanak csúcsértekezletet. A felek aggodalmukat fejezték ki az Irak és Irán közötti háború miatt. Leszögezték, hogy támogatják a konfliktus békés megoldását, mivel ez szolgálja mindkét nép érdekeit, és ez hiúsíthatja meg az imperializmus és a reakció terveit. A felek fontosnak ítélik, hogy a Vörös-tenger övezetében béke és biztonság legyen. Szüntessenek meg minden imperialista és cionista beavatkozást a térség országainak belügyeibe; számolják fel az ottani imperialista támaszpontokat, és követelik, hogy tartsák tiszteletben az itt élő népek függetlenségét és szuverenitását. Kifejezték szolidaritásukat az etiópiai, az angolai és a mozambiki nép harcával, és méltatták azokat az eredményeket, amelyeket országaik függetlenségének és területi épségének megőrzésében, szocialista törekvéseik megvalósításában elértek. Elítélték a Líbia elleni provokációkat és fenyegetéseket. Aggodalmuknak adtak hangot a közel-keleti fejlemények miatt. Elítélték az imperializmus katonai szövetségek létrehozására irányuló kísérleteit, az amerikai-izraeli stratégiai együttműködést, amelyek fenyegetik a térség, valamint az egész világ békéjét és biztonságát. Elítélték a Camp David-i megállapodásokat, amelyek ellentétesek az arab nemzet és a palesztinai nép érdekeivel, és gátolják az átfogó, igazságos rendezést. Megerősítették, hogy a tartós és igazságos közel-keleti béke elengedhetetlen feltétele az 1967-ben elfoglalt valamennyi arab terület izraeli megszállásának mgszüntetése, a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása, beleértve a hazájukba való visszatérést, az önrendelkezést, az önálló, független állam létrehozását a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, a palesztinai arab nép egyetlen törvényes képviselőjének vezetésével. Szolidaritásukról és támogatásukról biztosították a palesztinai arab nép harcát. Méltatták a Szilárdság Frontjának szerepét az arab népek és az antiimperiahsta erők összefogásának erősítésében, a közel-keleti válság különutas, kapituláns megoldása elleni harcban. Kiemelték a térség haladó erői egységének és közös fellépésének fontosságát, és szolidaritásukat fejezték ki azokkal a hazafias egyiptomi erőkkel, amelyek küzdenek az ellen, hogy országuk földjét támaszpontként használják az arab és afrikai népek elleni imperialista akciókban. Különösen fontosnak ítélték az arab országok együttműködésének és barátságának erősítését a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal az imperialista-cionista tervek elleni küzdelemben. 124
