Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Nemzetközi fejlesztési stratégia az Egyesült Nemzetek Szervezetének harmadik fejlesztési évtizedére
technológiaforrások nyilvántartásának, valamint a technológia megválasztásával és átvitelével összefüggő döntésekhez szükséges tudományos, műszaki, társadalmi-gazdasági, jogi és egyéb ismereteknek. H. Energia 126. A nemzetközi közösség hatékony és sürgős intézkedéseket fog tenni az energiaellátás teiületén meghatározott célok és feladatok megvalósítása érdekében, amint azt a jelen stratégia 34. bekezdése rögzíti. Ezek az intézkedések többek között a következőket foglalják magukba: a) Minden ország, de különösen a fejlett országok, azonnali intézkedéseket tesznek energiafogyasztásuk ésszerűsítése céljából, egyebek között az energiatakarékosság, az energiarendszerek, különösen a szénhidrogén-felhasználás hatékonyságának javítása, a hatékonyabb energiagazdálkodás és a műszaki szakemberképzés javítása révén. b) Annak az elvnek megfelelően, miszerint minden ország teljes és állandó szuverenitást gyakorol teimészeti erőfotrásai fölött, elő kell mozdítani mind a hagyományos, mind pedig új energiaforrások feltárását és ésszerű kiaknázását, összhangban az egyes országok nemzeti terveivel és prioritásaival. A nemzetközi közösség támogassa és segítse a fejlődő országok hatékony részvételét ezen erőforrások termelésében, feldolgozásában, értékesítésében és elosztásában. c) A fejlődő országok belső energiaforrásainak kifejlesztése és energiaigényeik kielégítése irányában való előrelépés érdekében a fejlett országok segítsék elő, hogy a fejlődő országok a lehető legteljesebb mértékben hozzájuthassanak azokhoz a tudományos és műszaki eljárásokhoz, amelyek képessé teszik őket energiaforrások fejlesztésére, ide értve az energiatermeléshez szükséges nukleáris technológiát is, a közgyűlés 1977. december 8-án elfogadott 32/50. sz. határozatában lefektetett elvekkel összhangban. Ebben az összefüggésben a fejlett országok és mások, amelyek ezt képesek megtenni, valamint a nemzetközi intézmények, segítség a fejlődő országokat energiaszükségletük, -felhasználásuk és energiaforrásaik átfogó felmérésében, és könnyítsék meg számukra a fejlesztési célokkal összefüggő energiaszükségletek megteremtését és felülvizsgálatát. d) Közép- és hosszú távú nemzeti akcióprogramokat kell kidolgozni és megerősíteni az új és megújítható energiaforrásokra vonatkozólag. E célból fejlesztési, kísérleti és képzési együttműködési programokat fogunk létesíteni és támogatni, amelyekben a fejlett és a hasonló geofizikai és éghajlati feltételek közt működő kísérleti központokkal rendelkező fejlődő országok vesznek részt. e) A nemzetközi, nemzeti és regionális pénzügyi intézményeknek sokkal nagyobb részt kell vállalniuk a különféle energetikai projektumok finanszírozásában, különösen a legkevésbé fejlett országokban, hogy növekedjék a különböző típusú erőforrások áramlása. f) Az érdekelt fejlődő országoknak javítaniuk kell a beruházási légkört, hogy nemzeti terveik és fejlesztési politikáik keretében ösztönözzék a külföldi befektetések áramlását az energiaszektorba. g) Ki kell elégíteni az energiaszegény fejlődő országok szükségleteit kooperáció, segítség és beruházások révén mind a hagyományos, mind a megújítható energiaforrások vonatkozásában. Az ENSZ-rendszer erősítse meg a természeti kincsekkel foglalkozó információs szolgáltatásait. 127. Az energiaszektorban való együttműködés kérdésével a fejlesztést szolgáló nemzetközi gazdasági együttműködés átfogó keretei között foglalkozunk, hogy ösztö147