Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - SZEMLE - Halász György: A Szovjetunió és Afganisztán kapcsolatai
Népünk jól tudja, hogy a gazdaság állami szektorának keletkezése és megerősödése csupán a sokoldalú és önzetlen szovjet támogatás révén vált lehetővé. Ma is óriási jelentőségű a gazdasági helyzet stabilizálása szempontjából az a sokféle segítség, amelyet a szocialista közösség, különösen a Szovjetunió nyújt az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságnak.”24 Leonyid Brezsnyev már 1978 szeptemberében, az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban elmondott beszédében az afgán forradalmat üdvözölve kijelentette: „Mindent megteszünk a jószomszédunkhoz fűződő hagyományos barátság további megszilárdításáért.”25 A kijelentés nem maradt puszta óhaj, a kapcsolatok bővítésére kölcsönös volt a szándék. Jelképként is felfogható, hogy az afgán vezetők első külföldi útja a Szovjetunióba vezetett, 1978. december elején. A kapcsolatfejlesztés Bakuban is bejelentett szándékának okáról, a kétoldalú viszony hátteréről a magas szintű látogatás alkalmából így beszélt Leonyid Brezsnyev: „Az igazi népi forradalom éles fordulatot hozott Afganisztán sok évszázados történelmében. Nem meglepő, hogy ilyen körülmények között az országaink között fennálló hagyományos jó viszony minőségileg új jellegű lett. Ma nem csupán jószomszédságról van szó, hanem olyan mély, őszinte és tartós barátságról, amelyet az elvtársiasság és a forradalmi szolidaritás szelleme hat át.”26 Ez a szellem érvényesült a moszkvai tárgyalásokon, amelyek - amellett, hogy a teljes nézetazonosságot bizonyították számos kérdésben - több fontos egyezmény megkötését eredményezték. A Kremlben ünnepélyes keretek között aláírták a két ország közti barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződést és azt a megállapodást, amelynek értelmében a gazdasági együttműködés területén állandó kormányközi bizottságot hoztak létre. A húsz évre szóló barátsági szerződésben a két ország kijelentette, hogy tovább szilárdítja és szélesíti a megbonthatatlan barátságot és „.. .az egyenjogúság, a nemzeti szuverenitás és a területi sérthetetlenség tiszteletben tartása, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás alapján fejleszti a sokoldalú kölcsönös együttműködést”.27 Katonai segítségnyújtás A szerződésbe katonai kérdéseket tárgyaló cikk is került. Nem véletlenül. Ebben az időben az afgán vezetésnek a nehéz örökség leküzdésének összetett feladatai mellett más jellegű - biztonságpolitikai - problémákkal is szembe kellett néznie. A forradalom győzelme után csakhamar megindult - és még ma is folytatódik - a hadüzenet nélküli háború az új rendszer megbuktatására. Az ellenfeleket ábrázoló csoportkép különös; ez a furcsaság lényegét tekintve napjaink nemzetközi helyzetének sajátosságait tükrözi. Pakisztán az afganisztáni demokratikus kibontakozás példájától, a belső kohézió további gyengülésétől, 84
