Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - Fodor Erika: Konfliktus Dél-Afrikában
mukra. A frontországok konstruktív kezdeményezései a konfliktus megoldására a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerültek, amelynek „kivédésére” a Délafrikai Köztársaság nem készült fel időben. A Botha-kormány „reformpolitikája” „A Botha-kormány kész igen jelentős törvényeket hozni a diszkrimináció ellen”12. „Az apartheid, mint tudják, halálán van”13. Ezeket a szavakat a dél-afrikai kormány képviselőinek hivatalos nyilatkozataiból idéztük. Az ígért intézkedések azonban korántsem az apartheid rendszer alapjait érintették, hanem csupán néhány látványos, a lényeget nem érintő engedményről volt és van szó. A Dél-afrikai Köztársaságon belül feszülő ellentmondások hatása elérte a hatalmon levő Nemzeti Pártot is, amellyel számolni kellett a Botha-kormánynak is. A párton belüli erők átcsoportosultak, a korábban főleg farmerekből és bánya- tulajdonosokból álló párt lassan a külföldi tőkével összefonódott afrikaaner burzsoázia pártja lett. A párton belüli hangulat az apartheid enyhítését követelte, amikor Vorster helyett új emberre volt szükség. A Botha vezette kormány igyekezett is kezdettől fogva eleget tenni az elvárásoknak, de az elindított ún. modernizáció éz apartheidnek a megváltozott körülményekhez való alkalmazhatósága határáig jelentett csak újat. 1979 májusában a Botha-kormány nyilvánosságra hozta az indiai és a színes bőrű lakosságra vonatkozó új törvényjavaslatait arról, hogy a parlament három tanácsból - fehér, színes és indiai — álljon. Engedményeket adott az indiaiaknak és a színes bőrűeknek-főleg gazdasági vonatkozásban. Lehetővé tette, hogy fehérekkel közös vállalatot alapíthassanak, és a vállalkozásban velük azonos feltétellel osztozzanak a jövedelemből. Ezek a „vegyes” vállalkozások nagy lehetőséget kapnak a jövőben a bantusztánok iparának fejlesztésében és gazdasági terveiben.14 Már Vorster idejében elkezdődött a különféle reformtervek kidolgozása s a széles körű vita arról, hogyan lehetne az apartheid megtartásával egy ún. konföderációt létrehozni; hogy lehetne a fehérek és a feketék által lakott területeket összekapcsolni, figyelembe véve, hogy a fehérek lakta ipari körzetek túl fejlettek az ország többi területéhez képest; vagy hogyan,miképpen lehetne-apartheid nélkül - együtt élni fehéreknek és feketéknek. Botha a konföderáció létrehozásáról szóló javaslatokat igen találóan, de korántsem konstruktív célzattal a Transvaali Nemzeti Párt kongresszusán „lovak elé kötött kocsi” hasonlattal illette. Szerinte ezekről a konföderatív megoldásokról csak akkor lehet beszélni, ha a bantusztán államok már létrejöttek. A kormány- program további „fekete államok” létrehozását irányozta elő. A Nemzeti Párt továbbra is szilárdan elutasítja a fehér ellenzék, a Progresszív Szövetség Pártja és a köréjük csoportosult feketék javaslatát minden faji csoport vezetőiből álló testü47
