Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 3. szám - Vukovári Gábor: A török-görög-amerikai "háromszög"

Ugyanakkor ez összefügg a török belpolitika jelenlegi alakulásával is: a nyugatnémet szociáldemokráciával partneri viszonyban levő Török Köztársasági Néppártot és annak vezéralakját, Bülent Ecevitet gyakorlatilag félreállították.

A vázolt mozzanatok összességükben azt mutatják, hogy az Egyesült Államoknak a NATO délkeleti szárnyával kapcsolatos gondja bizonyos fokig mérséklődött. De az Egyesült Államok - és vele együtt a NATO - számára továbbra is nagy kérdés: hogyan és mikorra stabilizálható a nehéz török belső helyzet; s milyen szerepe lesz a görög belpolitikai életben a NATO-ellenes erőknek? Változatlanul gondot jelent az Egyesült Államok számára, hogy amikor erőpolitikájának feltámasztására törekszik, és kapcsolatait a Szovjetunióval holtpontra juttatta, ehhez a politikájához Törökország és Görögország - a jelek szerint — nem mutat különösebb igazodási készséget.

I New York Herald Tribune, 1947. április 1.

8 Népszabadság, 1980. október 26.

8 Népszabadság, 1974. szeptember 3.

4 1975 októberében Karamanlisz elnök kormánya tárgyalási alapul a következő indítványokat terjesztette a NATO elé: a) Béke idején a görög fegyveres erők kizárólag nemzeti parancsnokság alatt állnak, b) Általános összeütközés esetén az együttműködés védelmi terén teljes lesz. c) Krízis idején az együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket azonnal feldolgozzák. d) Minden széles körű művelethez a görög területen béke és háború idején a görög kormány hozzájárulása vagy előzetes engedélye szükséges, e) A görög kormány fenntartja a jogot, hogy döntsön fegyveres erőinek az atlanti paktum hadgyakorlatain való részvételéről, f) Görögország három kedvezményt ajánl fel az atlanti paktumnak: x. Az atlanti paktum továbbra is irányítja és használja az előzetes figyelmeztetési, távközlési, valamint az olyan összes infrastrukturális berendezést, amely Görögországban az atlanti paktum eszközeiből épült. 2. A tájékoztatási csere nem fog megszakadni. 3. A nukleáris fegyverzet görög területen marad. A NATO ellenjavaslatait mint további tárgyalási alapot az Atlanti Szövetség Tanácsa elfogadta, és hivatalosan 1976. március 9-én nyújtotta át Görögországnak. Lásd Petrovics Rankó: Katonai helyzet a balkáni országokban. Glóbus Kiadó, Zágráb 1977.

5 Der Spiegel, 1979. j. sz.

* London, 1980. március.

7 A Szovjetunió az 1923. július 24-én az egyfelől Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Görögország, Jugoszlávia és Románia, másfelől Törökország által aláírt Lausanne-i szerződést nem ratifikálta, mivel ennek a Boszporuszra vonatkozó része ellentmondott a fekete-tengeri országok érdekeinek. A 13 évvel később, 1936 júliusában megkötött Montreux-i megállapodás, hiányosságai ellenére is, elfogadhatóan rendezte a fekete-tengeri szorosok státuszát. Ezért ezt a megállapodást a Szovjetunió ratifikálta, érvényesnek minősítette.

* Europäische Wehr künde, München, 1979. december.

' Der Spiegel, 1979. j. sz.

10 UPI - Washington, 1979. április 8.

II A. Lukjánov: Vojennije objekti SZSA i NATO na territorii Turcii. Zarubezsnoje Voennoje Obozrenyije, 1980. 8. sz.

18 Cumhuriyet, 1980. január 21.

18 Nemzetközi katonapolitikai dokumentáció, 1980.

14 Cumhuriyet, 1979. április 10.

15 Népszabadság, 1978. augusztus 18.

37