Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - Vukovári Gábor: A török-görög-amerikai "háromszög"
lépéseket kell tennie. A hazai közgazdászok közül az ankarai Hacettepe Egyetemen oktató Taner Berksoy és az Isztambuli Egyetem professzora, Erői Manisali hangsúlyozta: Törökországnak ahhoz, hogy a világpiac felé nyitni tudjon, előbb költséges gazdasági és társadalmi strukturális változtatásokat kell végrehajtania. Részt vett a szemináriumon az Állami Tervhivatal képviselője, Necati Özfirat is. A téma lényegéhez hozzászólva rámutatott: Törökország számára jelenleg nem az az elsődleges probléma, hogy elnyeri-e a Közös Piac tagságát, avagy sem, hanem az, hogy iparosítson. Az Euro-Forum, a Közös Piac hivatalos orgánuma szerint Ankara teljes jogú tagsága egyébként is csak évek múltán valósulhat meg. Az ország gazdaságpolitikájára hosszú idő óta nagy hatást gyakorol a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A kormányzat az IMF hozzájárulása nélkül gyakorlatilag nem létesíthet pénzügyi kapcsolatokat a nyugati világgal. A Nemzetközi Valutaalap több feltételt támaszt a szanáláshoz nyújtandó hitelekhez, egyebek között előírja a török valuta leértékelését, a gazdasági növekedés visszafogását és a veszteséges állami vállalatok rendbehozását stb.20 Kenan Evren hadseregtábornok a hatalomátvétel után tartott első sajtóértekezletén állást foglalt a török külpolitika kontinuitása mellett. Megerősítette, hogy a legfőbb államhatalmat gyakorló Nemzetbiztonsági Tanács eleget tesz az ország NATO-kötelezettségeinek, teljesíti valamennyi katonai és gazdasági szerződését. liter Türkmen, az új külügyminiszter az ENSZ-ben arra utalt, hogy Törökország nem akarja megváltoztatni külpolitikáját, a katonák szembehelyezkednek az ország iszlamizálásával, fasizálásával és forradalmasításával, mindazonáltal a közel-keleti iszlám országok irányában szolidárisabb magatartást kívánnak tanúsítani. Törökország a regionális problémákat a szomszéd országokkal közösen, békésen akarja megoldani. Erről Türkmen egy sajtónyilatkozatában így szólt: „Mi az Égei-térség problémáit részenként, lépésről lépésre előre haladva akarjuk megoldani. Azt hiszem, reális felfogásban kezdeményeztünk. Ugyanakkor szó sincs a kontinentális talapzat problémakörének az elhanyagolásáról. De amiatt, hogy ezt rövid időn belül nem tudjuk megoldani, a többi kérdést nem halogathatjuk. A kérdések elnapolása nem felelne meg sem Törökország érdekeinek, sem pedig a Törökország és a Görögország közötti bizalmi légkör fokozatos megteremtéséért kifejtett törekvésünknek. A mindent vagy semmit magatartás szerintem - mondotta a török külügyminiszter - a külpolitikában nem érvényes elv.”21 Ami a török-szovjet viszonyt illeti, Kenan Evren, állást foglalva Törökország külpolitikájának folytatása mellett, már első sajtóértekezletén kijelentette: „Őszintén óhajtjuk, hogy szomszédjainkkal továbbra is jó és gyümölcsöző kapcsolatokat tartsunk fenn. Szomszédjaink között megkülönböztetett helyet foglal el a Szovjetunió, amely különleges felelősséget visel a világbéke és a nemzetközi biztonság megvédésében.”22 Lényegében tehát olyan szellemben szólt a két ország viszonyáról, ahogyan ezt 1978 nyarán a török-szovjet kapcsolatokról 34
