Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - Vukovári Gábor: A török-görög-amerikai "háromszög"
értékének megnövekedését így összegezte: „... rájöttünk arra, hogy a török- országi állomások fontosabbá váltak... ”10 „Tekintettel a szomszédos Iránban létrejött káoszra és a CENTO-paktum elsorvadására, nem engedhetjük meg, hogy ez a büszke és stratégiai fontosságú ország az Afrikában, az Indiai-óceánon és a Közel-Keleten végbement események mintájára széthulljon. Továbbra is minden erőnkkel támogatnunk kell ezt az országot. A Fekete-tengerhez vezető rendkívül fontos tengerszoros, a Szovjetunióval, Iránnal, Irakkal, Szíriával és Bulgáriával fennálló hosszú közös határvonal, valamint félmillió főnyi fegyveres ereje a NATO fontos tagállamává teszi Törökországot” - írta Harold E. Shear tengernagy. A NATO dél-európai szövetséges erőinek főparancsnoka Törökország mellett utalt Görögország növekvő katonapolitikai jelentőségére is. Törökországban 40 körül van az amerikai katonai létesítmények száma. Ezek közül 26 haditámaszpont. Az idegen személyzet létszáma körülbelül 5000 fő. A nyugati szakértők szerint különösen azok a rádió- és rádiótechnikai felderítő központok fontosak, amelyek az Egyesült Államok globális elektronikus rendszerébe tartoznak. Kelet-Anatóliában, Pirijükben két nagy teljesítményű rádió- lokátor tartja szemmel a szovjet területről felbocsátott interkontinentális ballisztikus rakétákat. A fővárostól, Ankarától 16 kilométerre, Gölbasiban a Szovjetunióban folyó nukleáris kísérletekről gyűjtenek adatokat. A fekete-tengeri Sinop körzetéből a szovjet hadihajók mozgását követik nyomon, a Márvány-tenger északi partjáról, Kargaburunból viszont az Egyesült Államok 6. flottájának biztosítanak rádiónavigációs irányítást. Délen, az incirliki támaszponton állandó harci ügyeletben vannak a „Phantom” vadászbombázók. Itt atomfegyvereket is készenlétben tartanak. A támaszpontok - amerikai megfogalmazás szerint - az Egyesült Államok „nemzeti céljait szolgálják”, „a NATO érdekeit védelmezik” Európában és a Földközi-tenger körzetében. Az ötvennél több repülőtér közül a NATO szükség esetén tizennyolcat vehet igénybe, ezeket azonban békeidőben a nemzeti légierő használja. Több város körzetében megtalálhatók azok a raktárak, ahol nukleáris lőszert és egyéb eszközöket tárolnak az Egyesült Államok, a NATO és Törökország légiereje számára. A nukleáris robbanófejek őrzését, karbantartását különleges amerikai egységek látják el.11 A Cumhurijet c. isztambuli lap 1980 januárjában megjelent írásában konkrétan megnevezte a korszerűsítésre kerülő törökországi „közös védelmi létesítményeket”, elismerve azt, hogy fő feladatuk a hírszerzés.12 Görögországban az Egyesült Államok négy nagyobb támaszponttal és 12 kisebb létesítménnyel rendelkezik. Az idegen személyzet 4500 fő. A Kréta szigetén levő Souda-öböl fontos szerepet ellátó légi- és haditengerészeti támaszpont. Innen naponta szállnak fel azok a felderítő repülőgépek, amelyek rendszeresen figyelik a szovjet hadihajókat. A kikötőt az Egyesült Államok 6. flottája használja, de más NATO-államok hadihajói számára is üzemanyag-felvételező hely és hadiraktár. A Heraklionban telepített rádióelektronikai berendezések - együttműköd29
