Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 2. szám - Somogyi Ferenc: A szocialista orientációjú fejlődés Fekete-Afrikában
ténelmi útrövidítés koncepciójának egyik alapvető vonását, a kapitalizmus tagadását, pontosabban kikerülését. 13 A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása, Moszkva, 1969. Kossuth, 1969. 22. és 127. 1. 14 Marx és Engels Válogatott Művei, II. köt. Szikra 1949. 487. 1. Komoly ellentmondás rejlik ugyanakkor abban, hogy a felépítményre olyan körülmények között hárul az átlagosnál aktívabb szerep, amikor legfontosabb elemei közül a társadalmi tudat elmaradott, a politikai felépítmény pedig — legalábbis a kezdeti szakaszban — kialakulatlan. Tág teret kapnak tehát a szubjektív tényezők, és ez magában hordja a szubjektivizmus és a voluntarizmus elburjánzásának a veszélyét. 15 Az anyagi-technikai bázis és a termelési viszonyok kapcsolatáról bővebben lásd Tálas Barna: A szocializmusba való átmenet néhány elméleti kérdése a társadalmi-gazdasági fejlődésben elmaradott országokban. Kézirat, Magyar Külügyi Intézet, Budapest, 1980. 1# A gazdasági fejlődés, fejlesztés problémái önmagukban is rendkívül bonyolultak és szerteágazóak: akár csak vázlatos ismertetésük is messze meghaladná e tanulmány kereteit, ezért csak alapvető jelentőségének leszögezésére szorítkozom. Elsősorban a fejlődés jelenlegi szakaszában előtérben álló felépítményi aspektusokkal foglalkozom. 17 Indokolt ezen a helyen ismételten leszögezni, hogy a „nem kapitalista” és a „szocialista orientációjú fejlődés” fogalma ebben az összefüggésben a prekapitalista alapról induló országok egy csoportja által járt út jelölésére szolgál. Elvetjük azt a felfogást, amely e fogalmakat tágan értelmezi, s amely szerint a nem kapitalista fejlődési szakasz nem korlátozódik csupán a szocializmus építésére való áttérés feltételeinek megteremtésére, hanem magába foglalja a szocializmus kialakulásának folyamatát, a szocializmus alapjainak lerakását is. (Vö. M. A. Abmedova: A nem kapitalista fejlődési út elméletének egyes módszertani kérdései. Vopros^i Filos^ofii, 1978. 10. sz. Ilyen megközelítésben valamennyi mai szocialista ország vonatkozásában nem kapitalista fejlődésről kellene beszélni, hiszen a szocializmusba való átmenet eddig egyetlen esetben sem a klasszikus módon, az önmagát már túlélt kapitalizmus talaján ment végbe, hanem olyan országokban, amelyek jelentős részében a kapitalista termelési viszonyok még nem váltak egyértelműen uralkodóvá. A szocialista orientációjú fejlődés fogalmának pontos tartalmi meghatározása talán még ennél is indokoltabb, hiszen a marxizmus—leninizmus klasszikus tanítása szerint a társadalmi fejlődés szükségszerűen a szocializmus, a kommunizmus felé halad (végső soron tehát szocialista orientációjú), és így a kritériumok lehetőség szerint pontos meghatározása, e fogalom tértől és időtől elvonatkoztatott értelmezése magát a fogalmat tenné parttalanná és semmitmondóvá. 18 A guineai forradalom és az antiimperialista harc. Interjú Sekou Touréval. Béke és Szocializmus, 1967. 4. sz. 99. 1. 18 A nemzetközi összefüggések rendszerében természetesen nem csupán a világ többi részének Fekete-Afrika fejlődésére gyakorolt hatásáról van szó, hanem a fekete-afrikai országok sorsának alakulása visszahat a világpolitika egészére és ezen belül konkrétan egyes országok fejlődésére is. Kiemelkedő jelentőségű példája ennek a volt portugál gyarmatok népei harcának szerepe a portugál antifasiszta forradalom előfeltételeinek érlelésében. 20 „Temessük el a »kapitalizmus« szót — mondta Harriman ismert amerikai politikus —, mivel az Amerika határain kívül élő emberek számára a kapitalizmus olyan fogalom, amely egyértelmű az imperializmussal, a szegényeknek a gazdagok általi kizsákmányolásával, a gyarmati rendszerrel, olyan szó, amely elvesztette becsületét, smely rémületet kelt.” (Az SZKP XXII. kongresszusa. Kossuth, 1962. 20—21. 1.) 21 „Ha a szocializmus hű marad céljaihoz — hirdette Nkrumah, volt ghanai elnök —, akkor kapcsolatot kell keresnie a nép egaíitariánus és humanista hagyományaival, amelyek azokból az időkből valók, amikor még nem torzította el társadalmi fejlődését a gyarmatosítás.” (Fejlődő országok, haladó eszmék. Kossuth, 1976. 187. 1.) 22 Kongóban már ezt megelőzően, 1963-ban is történt kísérlet a társadalmi-gazdasági fejlődés haladó irányba terelésére, de a változást kezdeményező értelmiségi vezetők később teljesen jobbra tolódtak. 23 Amilcar Cabral: Colonies portugaises: la victoire ou la mórt. Lásd Fejlődő országok, haladó eszmék. Kossuth, 1976. 204. 1. 24 Fekete-Afrika esetében a nacionalizmus fogalmát csak bizonyos megszorításokkal használhatjuk annak a jelenségnek a jelölésére, amely ugyan nem kialakult nemzetekre épül, és részben nélkülözi a nacionalizmus eszmerendszerének hordozóját, a burzsoáziát is, megjelenésében és hatásában mégis számos közös vonást mutat az európai értelemben vett nacionalizmussal. 95
