Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 2. szám - Tóthné Nagy Magdolna: Az el nem kötelezett országok mozgalmának történetéről
elemei között szerepelt a gazdasági függetlenség megerősítése, a nemzeti szuverenitás kiterjesztése a gazdasági és társadalmi rendszer megválasztására, a természeti kincsek s valamennyi belső gazdasági tevékenység gyakorlására és ellenőrzésére. A dokumentum felvetette a világkereskedelem, a nemzetközi pénzügyi rendszer átalakításának, a nemzetközi monopóliumok tevékenysége korlátozásának szükségességét, és a modern technológia elterjesztése végett nemzetközi kódex kidolgozását javasolta. A konferencia megerősítette a mozgalom létezésének szükségességét az enyhülés körülményei között. A hetvenes évek elején ugyanis egyre gyakrabban kérdőjelezték meg Nyugaton a mozgalom létjogosultságát, azzal az indoklással, hogy nincs már szükség közvetítésre a két világrendszer között úgy, mint a hidegháború idején, tehát megszűnik a mozgalom összetartó ereje. A konferencián és a dokumentumokban is fellelhető volt az a szemlélet, hogy a két világrendszert és vezető hatalmaikat, az enyhülésben betöltött szerepüket és céljaikat illetően azonosították, és a fejlett és fejlődő országok érdekeit fő ellentétként állították be, függetlenül a társadalmi rendszerek osztálykülönbségeitől. Ugyan a dokumentumok, különösen a gazdasági helyzetről szólóak, egyértelműen leszögezik az imperializmus és a neokolonializmus felelősségét, mégis esetenként elítélően szólnak az egész fejlett világról, figyelmen kívül hagyva a Szovjetunió és a szocialista országok alapvetően eltérő történelmi, gazdasági és társadalmi szerepét. A konferencia az el nem kötelezett országok és a fejlődő világ eddigi legnagyobb, legátfogóbb és legegységesebb kollektív akcióját kezdeményezte a teljes gazdasági függetlenség elnyeréséért. Meghirdette az új nemzetközi gazdasági rend megteremtését, melynek részletes kidolgozása az ENSZ és a 77-ek csoportja keretében történt, az el nem kötelezett országok igen aktív közreműködésével.16 Az akció során a nemzetközi fórumokon, a fejlődő országok államközi és regionális szervezeteiben, az egyes fejlődő országokban egyidejűleg tettek összehangolt lépéseket. Az új nemzetközi gazdasági rend meghirdetésének fő pozitívuma antiimperialista hangvétele. A javaslat bírálta a fennálló tőkés nemzetközi munkamegosztási rendszert, s annak lényeges megváltoztatására törekedett, felvetette a kolonialista, neokolonialista kizsákmányolok felelősségének kérdését, s jóvátételt követel az okozott károkért. Nem átmeneti, hanem végleges változtatásokat követeltek a javak és a jövedelemforrásokból származó előnyök „újraelosztása”, a tőkés világgazdasági mechanizmus megváltoztatása révén. A javasolt alapelvek a fejlődő országok számára a fejlett tőkésállamokkal egyenlő pozíciót akartak elérni, ennek megvalósítására a fejlődő országok számára előnyös változásokat, egyoldalú kedvezményeket követeltek. Az új nemzetközi gazdasági rend koncepciója az eredeti dokumentumok alapján a nemzetközi gazdasági kapcsolatok teljes átalakítását célozta, de alapjában nem vetette el a fennálló munkamegosztást, jóllehet élesen bírálta azt. A későbbi események megmutatták, hogy a jelenlegi nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyok még nem tesznek lehetővé mélyreható minőségi változtatást a régi rendszeren, a fejlett tőkés és a fejlődő országok közötti erőviszonyok még mindig egyértelműen biztosítják a „centrum” uralmát a „periféria” felett, s ezért legfeljebb kisebb módosításokra van lehetőség. Az új nemzetközi gazdasági rendért folyó küzdelemben az 1973-1975-ös fellendülés után, amikor úgy látszott, hogy a fejlődő országok sikerrel vehetik fel a harcot, 1975 végére (a gazdasági válság súlyos következményei és a nyugati taktika hatására) a kompromisszum elemei kerültek előtérbe. A fejlődő országok engedtek radikális követeléseikből, a fejlett tőkésállamok pedig a tárgyalásra és megegyezésre való hajlandóságuknak adtak hangot. 19 fejlődő (nyersanyagban gazdag vagy kőolajtermelő) ország és 8 fejlett tőkésállam részvételével egy szűk körű fórumon, a párizsi Nemzetközi Gaz67
