Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 2. szám - Marton Imre: Eszmei áramlatok a gyarmati rendszer szétesésének és a harmadik világ differenciálódásának időszakában

közi antiimperialista szolidaritást. A két antagonisztikus világrendszerrel szemben meg­próbálták létrehozni az el nem kötelezettek tömbjét. A hatvanas években a nemzetközi erőviszonyok módosulása, az imperialista hatal­mak törekvései, hogy az új viszonyokhoz alkalmazkodva fenntarthassák gazdasági, pénzügyi, politikai és katonai hegemóniájukat a volt gyarmati országokban, továbbá a társadalmi erők mindinkább élesedő differenciálódása az új nemzeti államokon belül vagy az újonnan függetlenné vált államok között mindez új alapokra helyezte, sokrétűvé tette és felélénkítette az ideológiai ellentéteket és konfrontációt. A burzsoázia legátfogóbb elméletét Rostow fogalmazta meg a gazdasági növekedés szakaszairól szóló elméletében. Ezzel a harmadik világ országai számára olyan alterna­tívát próbált nyújtani, amely se nem antiimperialista, se nem antikapitalista. Az alap­vető feladat szerinte, hogy a fejlődő országok megteremtsék a beindulási (take-off) felté­teleket, és végigjárják azokat a szakaszokat, amelyeket a fejlett ipari országok is befutot­tak a jóléti társadalomig, elkerülve a szocializmus „beteges kinövéseit”. A hatvanas évtizedben számos olyan ideológiai-politikai elképzelés látott napvilá­got, amely megrendítette, felrázta a harmadik világ egyes térségeit, lelkesedést és széles nemzetközi visszhangot váltott ki. A társadalmi haladás általános kérdései az elmara­dottság leküzdésének problematikájaként vetődtek fel, tehát abban az összefüggésben, hogyan számolható fel a dezintegrált társadalmi, gazdasági és kulturális szerkezet, amely meghatározza a függetlenné vált országok sajátos helyzetét a világgazdaságban és a vi­lágpolitikában. A marxizmust elutasító, a szocializmus egyetemes érvényességét tagadó reakciós és reformista nacionalista eszmei áramlatok kiragadják az elmaradottságra jellemző dezin­tegráció valamelyik elemét, a stukturális torzulások mozzanatainak egyikéből vezetik le a „specifikus szocializmus” követelményét és tartalmát. A reakciós, utópisztikus nacionalista koncepciók egy része a kulturális dezintegrációt tekinti a gyarmatosítás legsúlyosabb és legátkosabb következményének. Az elmaradott­ság leküzdését a régi kulturális, vallási és történelmi értékek rehabilitásában jelöli meg. Fő jelszavukká válik a visszatérés a múlthoz. Vallási, kulturális, etikai érték- rendszerek, társadalmi-pszichológiai összetevők valóságos vagy vélt sajátszerűségeik­ből vezetik le szocializmusuk fő tartalmát. Ebből feloldhatatlan ellentmondás fakad tradíció és modernitás között. A hagyomány tevéjén ülve szeretnének a modernsége autópályáin haladni. így az afrikai néger nacionalizmus a gyarmatosítók és a gyarmatosítottak antago- nizmusa okaként az afrikai és az európai civilizációnak, a fekete és a fehér ember meg­ismerési módjának ellentétességét jelöli meg. Az arab nacionalizmusra is jellemző az a törekvés, hogy a nemzeti újjászületést, a társadalmi haladás sajátszerűségeit, a tudományos szocializmustól való elhatárolódást a történelmi múltra, az uralkodó vallásból adódó erkölcsi és civilizációs modell, az em­beri érintkezés sajátszerűségeire vezesse vissza. A társadalmi tagozódás dezintegrációján alapuló koncepciók prototípusa a fanoni elmélet, amely manicheista módon értelmezi az elmaradottság belső dualizmusát. Ez a manicheista felfogás eredményezi, hogy Fanon felcseréli az alapvető és a nem alapvető ellentmondások határvonalait. Szerinte az alapvető ellentmondás a harmadik világon belül a modern és a hagyományos szektor között húzódik. Nemzetközi méretekre ki­terjesztve ezt az ellentmondást, a harmadik világ megújhodásának útját az Európától való elszakadásban látja, abban, hogy hátat fordít a harmadik világon kívül létező kapi­talista és szocialista világrendszernek. A Szocialista Internacionálé is a hatvanas évtizedben kezdte egyre energikusabban kiterjeszteni befolyását a fejlődő országokban; programját és szervezeti felépítését a har­47

Next

/
Thumbnails
Contents