Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Puja Frigyes: Magyar Külpolitika ( Bognár Gyula )
KÖNYVEKRŐL PÚJA FRIGYES: Magyar külpolitika Kossuth Könyvkiadó. 1980. 320 1. Púja Frigyes rendkívül időszerű könyve azzal a mondattal kezdődik, hogy „A közvéleményben erős igény mutatkozik az időszerű nemzetközi problémák, egyszersmind a különféle szocialista külpolitikai állásfoglalások megértésére, nem kevésbé a magyar külpolitika egyes lépéseinek, indítékainak, elvi alapjainak megismerésére.” E bevezető pontosan jelzi a magyar közvélemény különlegesen nagy érdeklődését a nemzetközi kérdések iránt, s ugyanakkor a magyar diplomácia vezetőjének azt a törekvését is, hogy ezt az érdeklődést következetesen és elvszerűen kielégítse. Nem véletlen, hogy a külügyminiszter a közvélemény igényéből indul ki. A diplomácia nyíltsága, a külpolitikai célok természetszerű feltárása, nyilvánosságra hozatala államunk szocialista jellegéből, a szocialista állam politikai céljainak osztálytermészetéből fakad. A szocialista diplomácia számára nem hátrány, sőt a siker elengedhetetlen feltétele, hogy a tömegek értsék, egyetértsenek vele és támogassák. Ugyancsak a szocialista külpolitika lényegi jellemvonása az elviség, a szilárd tudományos bázisra támaszkodás, amelyet a könyv elsősorban úgy tükröz, hogy ideológiailag igényes, színvonalas és mindig gondot fordít a diplomáciai lépések elvi hátterének megalapozott feltárására. A magyar diplomácia törekvéseit és lépéseit a szocialista országok összekapcsolódó érdekeibe, közös törekvéseibe ágyazva mutatja be a könyv, s ez megint csak nem véletlen, hanem törvényszerű és ugyanakkor tudatos tükröződése a szocialista külpolitika osztálytermészetéből fakadó internacionalizmusnak. A könyv - azon túl, hogy ideológiai síkon is tárgyalja a nemzeti és a nemzetközi momentumok dialektikáját a szocialista országok külpolitikájában-a gyakorlati lépésekben mutatja be, hogy nemzeti céljaink realizálása hogyan fűződik össze internacionalista törekvéseinkkel, a szocialista országok alapvetően közös érdekeivel és egyeztetett törekvéseivel. A könyv első fejezete a szocialista országok külpolitikájának fő összetevőivel foglalkozik, a második a magyar külpolitika elvi alapjait és fő irányvonalát mutatja be. Harmadik fejezete néhány időszerű kérdésben elfoglalt álláspontunkat ismerteti. E fő témák tárgyalása során - attól függően, hol és hogyan kívánja a kérdések lényegének megértetése - történelmi visszapillantásra, álláspontok kritikai elemzésére, a nemzetközi élet egyik vagy másik területe szervezeti problémáinak bemutatására is vállalkozik a szerző. Nem kerüli meg az ún. kényes kérdéseket sem, és sok olyan információhoz juttatja az olvasót, melyek másutt nem könnyen hozzáférhetők. Különösen a gyakorlati kérdésekre jellemző, hogy a szűkebb értelemben vett nemzetközi politikai kérdések és a gazdasági problémák - a nemzetközi munka mai realitásainak megfelelően - összekapcsolódva jelentkeznek. Ez az ízig-vérig modern megközelítési mód a nemzetközi
