Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 1. szám - Gál G. Tamás: A namíbiai kérdés
GÁL G. TAMÁS A namíbiai kérdés A namíbiai kérdés az ENSZ megalakulása óta szerepel a világszervezet különböző szintű üléseinek, vitáinak napirendjén. Visszatérő téma az Afrikai Egységszervezetnek, az el nem kötelezett országok mozgalmának ülésein, a demokratikus nemzetközi szervezetek állásfoglalásaiban. A namíbiai probléma áttekintése során figyelmet kell szentelni a kérdés történeti, nemzetközi jogi, gazdasági, politikai és katonai vonatkozásainak. 1979. május 31-én az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, mely szerint Namíbiának a Dél-afrikai Köztársaság által történt törvénytelen megszállása, áz utóbbinak a namíbiai nép ellen folytatott népelnyomó háborúja, a Namíbiában levő támaszpontokról független afrikai országok ellen indított, ismétlődő agressziós cselekedetei, gyarmatosító térj eszkedése és apartheid politikája veszélyt j elentenek a nemzetközi békére és biztonságra. Ez a határozat csaknem hat évtizeddel azután született, hogy a Népszövetség a Dél-afrikai Unióra ruházta Délnyugat-Afrika mandátumos területként való igazgatásának jogát.1 Az 1919-es és 1979-es állásfoglalás között eltelt hat évtized hatalmas változásokat hozott a világban. Elegendő csak arra utalni, hogy ennek az időszaknak az utolsó harmadában hullott szét az imperializmus gyarmati rendszere. Az afrikai kontinensen 47 állam vált függetlenné. A klasszikus gyarmatosítás béklyóitól megszabadult földrészen Namíbia helyzete politikai anakronizmus, Namíbia az utolsó terület, melyet egy imperialista hatalom, a Dél-afrikai Köztársaság a klasszikus gyarmatosítás módszereivel és eszközeivel tart uralma alatt. Ezeket a módszereket és eszközöket még kíméletlenebbé teszi a Namíbiában is alkalmazott apartheid-politika. Namíbia kizsákmányolásában részt vesznek a vezető tőkés hatalmak, a transznacionális monopóliumok is. Namíbia egyszerre áldozata a klasszikus gyarmatosításnak és neokolonializmusnak. 64
