Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 3. szám - Nagy Boldizsár: A nemzetközi jog alapelveinek tényleges tartalmáról
Sz.: Az államok szuverén egyenlőségének elve ÖR.: A népek önrendelkezésének és egyenjogúságának elve B.: A beavatkozás tilalmának elve E.: Az erőszak tilalmának elve T.: A területi épség elve H.: A határok sérthetetlenségének elve Egy négyzetben minden jel csak egyszer szerepel, függetlenül attól, hogy egy okmány egy elvének hány szövegrészlete ad erre alapot. Tehát pl. a „III-Sz utal a Helsinki Záróokmány szuverenitás elvének arra a fordulatára mely szerint „A résztvevő államok tiszteletben tartják egymás szuverén egyenlőségét”, és arra is, hogy „A nemzetközi jog keretein belül valamennyi részvevő államnak egyenlő jogai és kötelezettségei vannak”. A függőleges tengely, vagyis a védett tárgyak három nagy csoportja külön magyarázatot nem igényel, a vízszintes tengelynél, azaz a védett tárgyakkal kapcsolatos tiltott magatartásoknál megfigyelhető, hogy azok egy irányt hordoznak, a nyíltan erőszakos tevékenységtől a burkolt jogsértésig, a legélesebb fogalomtól, a szervezett katonai kényszertől (erőszaktól) az enyhébb „irregulárisok támogatásá”-n át az egyszerű „beavatkozásáig, sőt át is fordulnak „pozitívba” a „joga van rá” osztállyal. Megállapítható, hogy egyáltalán nem az alapelvek elkülönülése a jellemző. A i z tevékeny magatartástípusból nyolc szerepel az erőszak tilalma elvében, hét a beavatkozás tilalmánál, öt az önrendelkezési jog elvénél. Mindössze négy olyan magatartás van, amelyet csak egy-egy elv tilt el. (A népek leigázása, az erőszakos vitamegoldás, az érőszakos represszália és a jogalany egységének meggyengítése.) ; A jogtárgyak szemszögéből nézve pedig az látható, hogy mindegyik tekintetében az összes elv szerepet kap, kivéve az állam/nép egysége-azonosságát, ahol az erőszak tilalmának elve nem szerepel, a másik három viszont igen. A fő az, hogy nincsenek valamely elvre jellemző összekapcsolódások, az Összes lényeges elemi normát szinte mindegyik elismétli. Például az „A i” négyzet által meghatározott elemi normát, vagyis a nép/állam szuverenitása ellen alkalmazott erőszak vagy katonai kényszer tilalmát mind a beavatkozás tilalma, mind az erőszak tilalma, mind az önrendelkezési jog elve megfogalmazza. Sőt, mivel a három jogtárgy szétválasztása is csak az elemzés segédeszköze, vagyis az egység, vagy a társadalmi-természeti feltételek elleni támadás egyben a szuverenitás elleni fellépést is jelenti, akkor ideszámíthatok a „B i” és „C i” négyzetben jelzett elemi normák is. így az átfedések-összeszövődések megsokszorozódnak. Mi több, a 13. „joga van rá” oszlopban nincs egyébről szó, hiszen a norma, amely valamely állam/nép számára a szuverenitásra, az egységre, illetve társadalmi-természeti feltételeinek meghatározására ad jogot, egyben kötelezi a többit, hogy ennek megvalósítását ne gátolja, azaz többek között az erőszak vagy a katonai kényszer alkalmazásától is tartózkodjék. Az átfedések nem korlátozódnak az olyan alapvető normákra, mint amilyen 7°
