Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 3. szám - Puja Frigyes: Békét, biztonságot!
teret nyertek az imperializmus szélsőséges, a realitásokat figyelmen kívül hagyó irányzatai. A katonai-ipari komplexum, az olaj monopóliumok, a cionista lobby a kapitalista társadalom általános válságának mélyüléséből, fokozódó gondjaiból, a tőkés társadalom növekvő ellentmondásaiból a nagyobb ütemű fegyverkezésben, a helyzet élezésében, az enyhülés lefékezésében, sőt a hidegháború valamilyen új változatának a visszakozásában keresi a kiutat. A helyzet éleződésében a korábbinál nagyobb szerepet játszik a kínai vezetők külpolitikája, miután világuralmi ábrándjaik valóra váltásához az imperialistáknál keresnek támaszt. Napjainkban a nemzetközi színtéren a Mao nélküli maoizmus az amerikai imperializmus de facto szövetségesévé lett. Peking a kalandorkodás, a fokozódó expanzió útjára lépett. A nemzetközi helyzet alakulását illetően nem tápláltunk és ma sem táplálunk illúziókat. Számolunk azzal, hogy a szélsőséges imperialista erőknek vannak még tartalékaik. Számolunk a pekingi vezetés politikájával, az ingadozó, az imperializmus és szövetségesei által félrevezetett országok kormányainak magatartásával is. Tudjuk, hogy mindez súlyos károkat okozhat a béke, a biztonság, az enyhülés ügyének és további komoly zavarokat idézhet elő a nemzetközi kapcsolatokban. A jövőt illetően azonban még sem vagyunk pesszimisták. Azok az imperialista körök, amelyek most megkísérlik, hogy a valóságtól elrugaszkodott terveiket valóra váltsák, s a Szovjetunióval és szövetségeseivel az erő nyelvén beszéljenek, nem számolnak lehetőségeik korlátáival. Miért lehetünk optimisták ? Azért, mert a nemzetközi erőviszonyok, amelyen a nemzetközi enyhülés egész építménye nyugszik, folyamatosan és szüntelenül a szocializmus, a haladás javára alakulnak. Nagy szerepet játszott ez az enyhülés folyamatának megindulásában, s ez a jövőben is tükröződik a politikában. Az ötvenes évek óta gyökeres változások mentek végbe a nemzetközi erőviszonyokban. E változásokat a szocialista közösség erejének, nemzetközi befolyásának ugrásszerű növekedése, a szocializmus, a haladás nemzetközi pozícióinak erősödése, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom befolyásának növekedése, a nemzeti felszabadító mozgalmak sikerei, a békéért és a biztonságért küzdő erők nagy eredményei, a tőkés világ nehézségeinek fokozódása, a kapitalizmus általános válságának elmélyülése jelezte. Csakis a nemzetközi erőviszonyok ilyen kedvező irányú módosulása tette lehetővé a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének kibontakozását, a nemzetközi enyhülést. Semmi ok annak a feltételezésére, hogy az erőviszonyok e kedvező változása megáll, ellenkezőleg, folytatódásával számolunk. A másik tényező, ami befolyásolja a helyzet alakulását, a kapitalizmus általános válságának elmélyülése, az imperialista és a tőkésországok egymás közötti ellentéteinek növekedése. Nyilvánvaló, hogy napjainkban ezen a téren sem ugyanaz a helyzet, mint az ötvenes években volt. Az Egyesült Államok vezető szerepe a tőkés világban ma már nem olyan vitathatatlan. Az európai tőkés6
