Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Smeljov, P. N.: A szocializmus és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok (Kiss Károly)
hidegháború szakaszának, a helyi háborúk stratégiájának, majd az enyhülés érvényesülésének határköveihez köti. A vizsgálódásnak ez a viszonylag bonyolult, ugyanakkor elkerülhetetlen módszere a szerző számára igen lényeges következtetések levonására ad lehetőséget a legutóbbi idők háborúinak jellemzőire vonatkozóan. így nyilvánvalóvá válik, hogy az áttekintett százhúsz háború általános trendje három meglehetős élességgel elválasztható szakaszra oszlott: a lassú emelkedés szakaszára — körülbelül az első 16 évben -, amely az ötvenes és hatvanas évtized váltásáig tart; a gyors, ugrásszerű emelkedés szakaszára, amely az i960 és 1967-1968 közötti éveket öleli fel; végül a gyors esés szakaszára, amelyben a háborúk gyorsuló csökkenése következik be, s bár némi megtorpanással a legvégén, gyakorlatilag 1976-ig tart. A háborúk trendjének ilyetén alakulása valójában a világháború utáni szakasz fő fázisait és az általános erőviszonyok, illetve azok változásának hatását tükrözi. Általában korunk változásából, annak átmeneti jellegéből fakad, hogy még az előző történelmi szakaszban az államok közötti határháborúk voltak a leggyakoribbak, addig napjainkban messze elsődleges típussá az a háború vált, amelyben belső erők harcolnak a belső rend, illetve rendszer megváltoztatásáért, a hatalom megdöntéséért. Ez azonban nem szünteti meg szükségszerűen a háborúk nemzetközi jellegét, miután a belső háborúk jelentős részét idegen erők aktív katonai részvétele teszi egyben nemzetközivé is. A független államok egymásközötti összecsapásai, a határháborúk ritkábbá váltak. Arányuk végig viszonylag kicsiny; ez a korábban elsődleges típusú háború szinte mellékesnek látszik, pedig az államok száma megnőtt, így a határháborúk potenciális partnerei megszaporodtak. A különböző háborúkban való egyes idegen résztvevők szerepe megváltozott. Bár a főszereplők elsősorban a vezető imperialista, illetve kolonialista hatalmak maradtak, de míg az első idők háborúinak Anglia és Franciaország a fő idegen szereplői, a későbbi szakaszban az Egyesült Államok szinte teljesen kiszorította ebből a szerepkörből az említetteket. Figyelemre méltó az is, hogy növekvőben van a fejlődő országok, jórészt az újonnan függetlenné vált országok idegen földön való fegyveres részvétele az egyes háborúkban; ez az utolsó években már elérte, sőt nem egy esetben meg is haladta az imperialista katonai jelenlét arányait, ha nem is a fegyveres erő nagysága, de mindenesetre a háborúk száma és az abban töltött idő tekintetében. Napjaink háborúiban idegen résztvevőként a szocialista országok jelentik a legkisebb csoportot. Részvételük az esetek túlnyomó többségében csupán válasz volt a már folyamatban lévő nyílt imperialista, vagy más intervenciósok ellensúlyozására, mégpedig minden esetben sikeres válasz. Mindezt áttekintve Kende István könyvének legfőbb értéke az, hogy segít eligazodni korunk háborúinak rendkívül bonyolult jelenségei között, miközben feltárja politikai tartalmukat és céljaikat. Az első benyomások alapján szövevényesnek tűnő megközelítési módszere azonnal indokolttá válik akkor, ha figyelembe vesszük a főbb következtetések, ezen belül a főbb irányzatok felvázolásához szükséges szintetizálás követelményeit. A könyv kitűnő forrása lehet mindazon munkáknak, amelyek korunk gyorsan változó jelenségeit elemezve a nemzetközi politikát alakító tényezők vizsgálatára vállalkoznak. Tolnay László N. P. SMELJOV: A szocializmus és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Szocializm i mezsdunarodnie ékonomi- cseszkie otnosenija. Moszkva, Mezsdunarodnie otnosenija, 1979. 304 l. N. P. Smeljov könyve széles témakörről nyújt áttekintést; elemzi a világgazdaság, a világkereskedelem globális és aktuális problémáit, folyamatait és meghatározza azokban a szocialista országok helyét és feladatait.
