Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két- és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1979.október- december)
1. A miniszterek újból megerősítették államaik elkötelezettségi szándékát, hogy más államokkal és a békeszerető erőkkel együtt állhatatosan munkálkodnak az enyhülés elmélyítésén és megszilárdításán, s a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1978. november 23-i moszkvai nyilatkozatában foglalt javaslatok valóra váltásán. Az enyhülés megszilárdításának feladata kapcsán a miniszterek hangsúlyozták a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között ez év júniusában aláirt szerződés (SALT—II.) nagy jelentőségét. Kifejezték közös véleményüket, hogy a szerződés életbe lépése elősegíti a nemzetközi biztonság megszilárdítását, és az európai földrészen is kedvező feltételeket teremt az előrehaladáshoz a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelés terén. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért, hogy a SALT—II. szerződés hatályba lépése után haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a hadászati fegyverzetek további korlátozásáról és érdemi csökkentéséről (SALT—ül.). A miniszterek újból kifejezték, hogy halaszthatatlan feladat a fegyverkezési verseny megfékezése, a tényleges leszerelési intézkedésekre való áttérés, különösen a nukleáris leszerelés területén. Az ülésen képviselt államoknak erre vonatkozó javaslatai érvényben maradnak és mielőbbi megvalósításra várnak. 2. Az európai helyzetről folytatott véleménycsere során a miniszterek országaik nevében egyhangúlag kijelentették, hogy a katonai enyhülés kérdései jelenleg különösen időszerűvé és halaszthatatlanná válnak az európai földrészen. Európa és a világ minden népe érdekelt abban, hogy hatékony intézkedéseket fogadjanak el ezek megoldására. Nagymértékben az ilyen intézkedések valóra váltásától függ a nemzetközi enyhülési folyamat fejlődésének távlata. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a Szovjetunió új kezdeményezései — amelyeket a Varsói Szerződés többi tagállamával folytatott konzultációk után a közelmúltban tett, s amelyek teljes összhangban vannak a politikai tanácskozó testület 1978. november 23-án, Moszkvában elfogadott nyilatkozatával, Európa és az egész világ biztonsága megszilárdításának halaszthatatlan érdekeivel — járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a fennálló problémák megoldásához. A szocialista országok mélységesen békeszerető politikáját kifejező kezdeményezések célja, hogy elősegítsék a katonai szembenállás szintjének csökkentését, az európai fegyverkezési verseny megszüntetését, beleértve a középhatótávolságú nukleáris rakétafegyvereket is, s hogy erőteljes lendületet adjanak az európai biztonság katonai vonatkozásait érintő fontos megállapodások elérésének. 3. Az ülésen képviselt államok nagy aggodalommal állapítják meg, hogy a NATO-ban folytatják, sőt erőltetik az európai fegyverkezési hajsza további fokozását, mindenekelőtt azzal, hogy új típusú amerikai középhatótávolságú nukleáris rakétafegyverek nyugat-európai elhelyezésére irányuló terveket dolgoznak ki, hogy katonai fölényre tegyenek szert a szocialista országokkal szemben. Ezeknek a terveknek a megvalósítása kárt okozna mind a szocialista országok, mind más európai országok biztonsága érdekeinek, s ellentétes lenne az enyhülés céljaival és értelmével. A miniszterek — az európai népek létérdekeiből, a földrész békéjének érdekeiből kiindulva 120
