Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)

1980 / 1. szám - SZEMLE - Prandler Árpád: Az emberi jogok biztosításának néhány aktuális kérdése

területén is bővülhet, megszabadulva a kölcsönös bizalmatlanság és a nemzeti elzárkózásra való hajlam visszahúzó erejétől.

1 Az Alkotmány (1972. évi I. törvény) 54. cikke.

2 Dr. Markija Imre: A fejlett szocialista jogrendszer kialakításáért. Népszabadság, 1979. december 2.

3 Az 1979. évi 29. tvr. a Munka Törvénykönyve módosításáról, a 48/1979. MT rendelet a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról, valamint a munkaügyi miniszter 17, 18, 19/1979. sz. rendeletéi.

1 Lásd bővebben: Antalffy György—Prandler Árpád: Az Emberi Jogokról, megjelent a Magyar Jogi Szemle három nyelvű számában, 1978. 1—2. sz.

5 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XII. kongresszusára.

8 Az egyezségokmányokat az 1976. évi 8. és 9. számú törvényerejű rendeletben hirdettük ki.

7 Az 1969. évi 8. sz. tvr.

8 Az 1976. évi 27. sz. tvr.

* Az 1933. évi III. te. és az 1958. évi 18. sz. tvr.

10 Az 1955. évi 15. sz. tvr., az 1960. évi 2. sz. tvr. és az 1976. évi 7. sz. tvr.

11 Ilyen egyezmények például: A szakszervezeti szabadságról és a szakszervezeti jog védelméről, a foglalkoztatási és szakmai diszkrimináció tilalmáról, a dolgozók képviselőinek jogairól stb.

12 „Sessional committee”, „groupe de travail de session”. A bizottságnak tagja Magyarország is.

13 Lásd részletesebben: Kulcsár Péter: Az emberi jogok és a nemzetközi kapcsolatok. Budapest 1978. 191-245. 1.

14 A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének Nyilatkozata. Moszkva 1978. november 23. IV. rész.

15 A helsinki Záróokmány nemzetközi jogi jellegének megítélése körül vita folyik az e kérdéssel foglalkozó szakemberek között. Van olyan vélemény is, amely „quasi” nemzetközi szerződésnek tekinti az okmányt, amely jogilag kötelező erővel bír. Ezzel azonban a nagy többség (mind a szocialista, mind a fejlett tőkés államok szakemberei) nem ért egyet. Véleményem szerint is a Záróokmány politikai jellegű kötelezettségvállalását kell hangsúlyozni, azzal együtt, hogy jogi relevanciáját, az egyetemes és partikuláris nemzetközi jogra gyakorolt hatását teljes egészében elismerjük. Lásd erről bővebben: G. I. Punkin: International Law in the International System. Recueil des Cours. Académie de troit international, Hága 1975. IV. köt.

18 Púja Frigyes: Azonnali tárgyalásokat 1 Magyar Hírlap, 1979. november 18.

17 Közlemény a Varsói Szerződés külügyminisztereinek találkozójáról. Berlin 1979. december 5—6.

18 Lásd erről bővebben: Antalffy—Prandler, i. m., valamint Schmidt Péter: A gazdasági, szociális, kulturális jogok természetéről. Jogtudományi Közlöny, 1979. 11. sz.

18 Sz?bö Imre: Jogelmélet. Budapest 1977. 145—157. 1.

20 Vö. Kulcsár Péter, i. m. 252.1.

21 Lásd a Közgyűlés 1978. november 29-i, 33/23. számú határozatát. A határozatot 100 szavazattal 7 ellenében fogadták el (Belgium, Franciaország, NSZK, Izrael, Luxemburg, Anglia és az Egyesült Államok).

22 Lásd a Közgyűlés 1974. évi 3219/XXIX. sz., az 1975. évi 3448/XXX. sz., az 1976. évi 31/124. sz., az 1977. évi 32/118. sz. és az 1978. évi 33/175. sz. határozatát. Az utóbbi határozatot 96:7:38 szavazat- aránnyal fogadták el. Ellene szavazott: Chile, Brazília, Argentina, Guatemala, Libanon, Paraguay és Uruguay. Megjegyezzük, hogy az ad hoc munkacsoport befejezte munkáját és helyette ezután különmegbízott (special rapporteur) foglalkozik a chilei helyzettel.

23 Lásd a különböző álláspontok részletes kifejtését az ENSZ-Közgyűlés XXXIV. ülésszakán, a III. bizottság ülésén. A/C. 3/34/SR. 27. 1979. október 25.

104