Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)

1979 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Green, Stephen: Nemzetközi segítség katasztrófák esetén

450 ezer középiskolás mintegy 40 százaléka németül, 37 százaléka angolul és 22 százaléka franciául tanul. A lengyel oktatási szervek ér­tékelése szerint az idegen nyelvek oktatásának hatékonysága lassú ütemben, de rendszeresen javul. A nyelvoktatás intenzívebbé tétele lengyel részről a külkapcsolatok fejlesztésének állandó posztulátuma. Ezen a téren igen kedvezően ala­kul az együttműködés a Szovjetunióval, az NDK-val és más szocialista országokkal Az el­térő társadalmi-politikai rendszerű államok vi­szonylatában a legjelentősebb az előrehaladás a Franciaországgal meglevő kapcsolatokban: az utóbbi időben több francia líceumban be­vezették a lengyel nyelv oktatását, lengyel nyelvből érettségi vizsga tehető, megállapod­tak kölcsönös nyári nyelvtanfolyamok szerve­zésében, lektorok cseréjében. A Záróokmánynak az a felhívása, hogy megfelelő figyelmet kell szentelni a kevéssé elterjedt és oktatott nyelveknek, az EBK valamennyi részt vevő országára vonatkozik. Mindazonáltal ebben a követelményben benne foglaltatik, hogy nagyobb erőfeszítés várha­tó el azoktól az államoktól, amelyek előnyö­sebb helyzetben vannak, azaz nyelvük világ­nyelv és amelyek—többségükben — elhanya­golták más nyelvek oktatását. Ez az erőfe­szítés különösen kétirányú lehet: — a kevéssé elterjedt nyelvek oktatása és az e nyelveken megjelenő irodalom oktatásának szélesítése; — segítségnyújtás a kevéssé elterjedt nyelvű országoknak az inkább elterjedt nyelvek okta­tásában. Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemel Ma­gyarország javaslata, amelyet a belgrádi érte­kezleten terjesztett elő a kevéssé elterjedt nyel­vek oktatásáról. A javaslattal, amely Belgrád- ban széles körű támogatásra talált, a jövőben is foglalkozni kell, többek között a madridi találkozón. Amíg az idegen nyelvek oktatása általában véve nem függ össze szorosan a rendszerbeli különbségekkel, addig a szépirodalom tolmá­csolása a kelet—nyugati kapcsolatban már problematikusabb. Érinti ez sajnos a kevéssé elterjedt nyelveket is. A nyugati országok ki­adói politikáját a jövedelmezőség és a kereske­delmi haszon elvei irányítják, és viszonylag kevés művet adnak ki a kelet-európai szocia­lista országokból. Nem szívesen vállalnak kockázatot, különösen, ha a szerző kevéssé is­mert nyelvterületről származik. Más a helyzet a szocialista államokban. Az állam jelentős mértékben anyagilag támogatja a fordítások ügyét. Ebben a tekintetben tehát komoly és méltánytalan aszimmetria áll fenn a szocialista és a nyugati államok között. Az irodalom terjesztésének útjában álló aka­dályok kiküszöbölését elősegítené az iroda­lom importjának állami dotálása Nyugat-Eu- rópában. Ugyancsak nagy feladat várna az államra az olyan jellegű akadályok kiküszöbö­lésében, mint a szépirodalmi propaganda fo­gyatékossága vagy a szűk fordítói kapacitás. Sprany Mied^ynarodowe, 1979. 3. sz. 156

Next

/
Thumbnails
Contents