Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Green, Stephen: Nemzetközi segítség katasztrófák esetén
450 ezer középiskolás mintegy 40 százaléka németül, 37 százaléka angolul és 22 százaléka franciául tanul. A lengyel oktatási szervek értékelése szerint az idegen nyelvek oktatásának hatékonysága lassú ütemben, de rendszeresen javul. A nyelvoktatás intenzívebbé tétele lengyel részről a külkapcsolatok fejlesztésének állandó posztulátuma. Ezen a téren igen kedvezően alakul az együttműködés a Szovjetunióval, az NDK-val és más szocialista országokkal Az eltérő társadalmi-politikai rendszerű államok viszonylatában a legjelentősebb az előrehaladás a Franciaországgal meglevő kapcsolatokban: az utóbbi időben több francia líceumban bevezették a lengyel nyelv oktatását, lengyel nyelvből érettségi vizsga tehető, megállapodtak kölcsönös nyári nyelvtanfolyamok szervezésében, lektorok cseréjében. A Záróokmánynak az a felhívása, hogy megfelelő figyelmet kell szentelni a kevéssé elterjedt és oktatott nyelveknek, az EBK valamennyi részt vevő országára vonatkozik. Mindazonáltal ebben a követelményben benne foglaltatik, hogy nagyobb erőfeszítés várható el azoktól az államoktól, amelyek előnyösebb helyzetben vannak, azaz nyelvük világnyelv és amelyek—többségükben — elhanyagolták más nyelvek oktatását. Ez az erőfeszítés különösen kétirányú lehet: — a kevéssé elterjedt nyelvek oktatása és az e nyelveken megjelenő irodalom oktatásának szélesítése; — segítségnyújtás a kevéssé elterjedt nyelvű országoknak az inkább elterjedt nyelvek oktatásában. Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemel Magyarország javaslata, amelyet a belgrádi értekezleten terjesztett elő a kevéssé elterjedt nyelvek oktatásáról. A javaslattal, amely Belgrád- ban széles körű támogatásra talált, a jövőben is foglalkozni kell, többek között a madridi találkozón. Amíg az idegen nyelvek oktatása általában véve nem függ össze szorosan a rendszerbeli különbségekkel, addig a szépirodalom tolmácsolása a kelet—nyugati kapcsolatban már problematikusabb. Érinti ez sajnos a kevéssé elterjedt nyelveket is. A nyugati országok kiadói politikáját a jövedelmezőség és a kereskedelmi haszon elvei irányítják, és viszonylag kevés művet adnak ki a kelet-európai szocialista országokból. Nem szívesen vállalnak kockázatot, különösen, ha a szerző kevéssé ismert nyelvterületről származik. Más a helyzet a szocialista államokban. Az állam jelentős mértékben anyagilag támogatja a fordítások ügyét. Ebben a tekintetben tehát komoly és méltánytalan aszimmetria áll fenn a szocialista és a nyugati államok között. Az irodalom terjesztésének útjában álló akadályok kiküszöbölését elősegítené az irodalom importjának állami dotálása Nyugat-Eu- rópában. Ugyancsak nagy feladat várna az államra az olyan jellegű akadályok kiküszöbölésében, mint a szépirodalmi propaganda fogyatékossága vagy a szűk fordítói kapacitás. Sprany Mied^ynarodowe, 1979. 3. sz. 156
