Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1979.július-szeptember)
A tárgyalásokat nyílt, baráti munkalégkör jellemezte. Az elért megállapodásokat jegyzőkönyvbe foglalták, amelyet a két miniszterelnök aláírt. Ilié Verdet hivatalos baráti látogatásra hívta meg a magyar miniszterelnököt. Lázár György a meghívást köszönettel elfogadta. Népszabadság, 1979. július 18. Közös közlemény Henri Simonet-nek, a Belga Királyság külügyminiszterének magyarországi hivatalos látogatásáról 1979. július 20. Henri Simonét, a Belga Királyság külügyminisztere Púja Frigyes külügyminiszter meghívására 1979. július 18. és 20. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A belga külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A külügyminiszter átadta I. Baudouin király hivatalos belgiumi látogatásra szóló meghívását Kádár Jánosnak, aki azt elfogadta. A belga külügyminisztert fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. A két külügyminiszter beható eszmecserét folytatott a magyar —belga kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A többi között megállapították, hogy a két ország kapcsolatai kedvezően fejlődnek. Az együttműködés szélesítésének fontos állomása lenne egy magyar—belga kormányfői találkozó, amelyet a felek tervbe vettek. A külügyminiszterek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a két ország gazdasági kapcsolatainak kérdéseire. Szükségesnek és lehetségesnek tartják a gazdasági együttműködés továbbfejlesztését a kölcsönös előnyök alapján. Közös erőfeszítéseket tartanak szükségesnek azért, hogy a kereskedelmi kapcsolatok dinamikus fejlődése a jövőben egyre inkább a kiegyensúlyozottság jegyében valósuljon meg. Ennek a célnak az elérését nagyban elősegítené a magyar és a belga vállalatok kooperációs kapcsolatainak bővülése, továbbá a harmadik piaci együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása. Abból a célból, hogy javítsák a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésének feltételeit, előirányozták egyezmény kötését a kettős adóztatás elkerüléséről. A külügyminiszterek kívánatosnak tartják a két ország kulturális kapcsolatainak szélesítését; az 1979—1981. évekre szóló kulturális munkaterv megfelelő alapul szolgál ehhez. A nemzetközi helyzet áttekintése során a külügyminiszterek megerősítették kormányaik elkötelezettségét az enyhülés erősítése, a leszerelés előmozdítása, az európai biztonság és együttműködés folyamatának további elmélyítése mellett. Magyarország és Belgium kifejezte érdekeltségét abban, hogy az 1980 novemberére előirányzott madridi találkozó konstruktív legyen. Azon fognak munkálkodni, hogy ez a találkozó konkrét eredményekkel, hatékonyan járuljon hozzá az európai biztonság és együttműködés ügyéhez,a Záróokmány valamennyi ajánlásának egyre teljesebb végrehajtásához. E célból szükséges, hogy a találkozót megfelelően előkészítsék. Ezért a két miniszter hasznosnak tartaná a késedelem nélküli szakértői szintű konzultációkat. Egyetértőleg megállapították, hogy különleges figyelmet kell fordítani azokra a konkrét intézkedésekre, amelyek alkalmasak az enyhülés katonai vonatkozásainak elmélyítésére az európai kontinensen. Magyar részről hangsúlyozták, hogy fontos lépés lenne ebben az irányban, ha az európai országok, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada részvételével politikai szintű konferenciát tartanának a bizalmat erősítő, az európai katonai szembenállást csökkentő gyakorlati intézkedések megvitatása és egyeztetése céljából. Megelégedésüket fejezték ki afelett, hogy a közelmúltban aláírták a második szovjet— amerikai egyezményt a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról. Remélik, hogy a többi le130
