Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 3. szám - Lakatos Tibor: Nemzetközi együttműködés a gyermekek érdekében
3 Az Egyetemes Nyilatkozatot 1948. december 10-én fogadta el az ENSZ-Közgyűlés III. ülésszaka. Lásd Emberi Jogok Dokumentumokban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1976. * Az egyezségokmányoknak Magyarország 1974. január 17. óta részese. 5 A gyermekek jogairól szóló Deklarációt 1959. november 20-án 78 tagállam fogadta el. (1386/XIV. sz. határozat.) 6 A Nemzetközi Gyermekév koordinálásával az ENSZ Közgyűlése az UNICEF-et bízta meg (lásd 31/169. sz. határozat). Az UNICEF létrejöttének körülményei: Az ENSZ Gyermeksegélyalapját 1946. december 11-én az ENSZ-tagállamok Közgyűlése hozta létre, abból a célból, hogy a második világháború után időleges segélyalapként működve, nyújtson támogatást a hiányos vagy elégtelen táplálkozástól szenvedő és a legkülönfélébb nélkülözéseknek kitett gyermekeknek. Ezt a mandátumát 1950-ben a Közgyűlés kiterjesztette a fejlődő országokra, amelyekben hosszú lejáratú gyermeksegélyprogramokat kezdtek indítani és különféle szolgáltatásokat vezettek be. Ennek következményeként 1953-ra az UNICEF-et folyamatosan működő segélyalappá alakították át. Magyar részről 1947-ben Károlyi Mihály írta alá azt az egyezményt, amely szabályozza a magyar kormány és az UNICEF kapcsolatát. Magyarország 1959 óta járul hozzá az UNICEF pénzügyi alapjához. A Nemzetközi Gyermekév során a Magyar Népköztársaságot beválasztották az UNICEF Igazgató Tanácsába. Az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága 1971-ben alakult meg. (Lásd: Tények és adatok az ENSZ Gyermeksegélyalap tevékenységéről. OBT, 1978.) 7 Dr. Simái Mihály akadémikus ,,A világ fejlődésének fő irányzatai és a gyermekek helyzete” címmel tudományos előadást tartott a Fórum plenáris ülésén. Ebben a fejezetben jórészt az ő megállapításaira támaszkodtam. (L. T.) 8 Az Országos Béketanács Tudományos Bizottsága 1979. február 22—23-án konferenciát rendezett a Parlament Vadásztermében „A gyermekek védelme és jogai hazánkban” címmel. Ennek a kérdésnek a tárgyalása során főként a fenti konferencia megállapításaira támaszkodom. A konferencia előadói voltak: Dr. Simái Mihály akadémikus, Bokorné Dr. Szegő Hanna nemzetközi jogász, Kosa Erzsébet szociológus, Dr. Hunyady Györgyné osztályvezető MTA, Dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója. A konferenciát Dr. Zsebők Zoltán orvosprofesszor, az OBT Tudományos Bizottságának alelnöke nyitotta meg. Lásd: OBT Tudósok korunkról c. sorozat 4. köt. 1979. 9—10—u—12 Aczél Györgynek a fenti konferencián elhangzott megállapításaiból. Lásd: OBT Tudományos konferencia jkv. 1979. február 23. 13 Simái akadémikus megállapítása. 14 „A gyermek szociális és egészségügyi gondozása.” UNICEF-munkadokumentum a Fórumon. IF/SM/II./2. 15 ,,A gyermek joga az oktatáshoz.” UNESCO-munkadokumentum a Fórumon. IF/SM/III./2. 16-17 „A gyermek munkája.” (ILO-munkadokumentum a Fórumon. IF/SM (II.) 5. 18 A fenti adatokat lásd: Rudolf Zimenkov: Socio-economic Problems of Disarmament. Bécsi Nemzetközi Békeintézet, 1979. 19 A gyermek jogaira vonatkozó, az ENSZ hatáskörébe tartozó nemzetközi szabályok és az azokkal kapcsolatos tevékenységek gyűjteménye. Az Emberi Jogok Bizottsága Genfi Divíziójának munkadokumentuma a Fórumon. IF/SM/I/2. —- Eredeti: angol.) 20 Ua. 21 Ua. 22 Ua. 23 Ua. 2/B. fejezet. 23 A CIMEA a DÍVSZ mellett működő Gyermek- és Serdülőkori Mozgalmak Nemzetközi Bizottsága 1969. november 20-át követően — a gyermekek jogairól szóló ENSZ-deklaráció 10. évfordulója tiszteletére — nemzetközi konferenciát rendezett Budapesten. A konferencián 12 nemzetközi szervezet képviseltette magát és több mint 50 nemzeti ifjúsági és gyermekmozgalom vett részt. Az elfogadott ajánlásokban a konferencia kimondta, hogy „a gyermekek jogainak biztosítása érdekében a kormányokon a sor, hogy a következő lépést megtegyék”. 31
