Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 3. szám - Lakatos Tibor: Nemzetközi együttműködés a gyermekek érdekében
A megszállt területek lakosságának emberi jogait érintő izraeli bánásmód kivizsgálására alakult speciális bizottság2“ A speciális bizottság tizedik jelentésében leszögezte, hogy az emberi jogok megsértése a megszállás tényéből adódik, s az abból következő incidensek „csaknem valamennyi esetben kiterjednek az iskolásgyerekekre és diákokra. . . a telepítési politika elleni diáktüntetésekre és felkelésekre, iskolai sztrájkokra és zavargásokra, könnygáz használatára és gyermekek halálát és sebesülését okozó robbantásokra. . A rendelkezésre álló vizsgálati anyag szerint „a gyermekek ki vannak téve a kegyetlen bánásmódokkal járó erőszaknak, hogy hamis beismerő vallomást tegyenek, és a jelek szerint egyes iskolák, illetve osztályok esetenként kihallgatási, sőt megtorlási színhellyé váltak”. A megszállt területek polgári lakossága ellen alkalmazott megfélemlítési akciók során az izraeli hatóságok a fiatalokat rendszeresen megverik, súlyos pénzbírságot szabnak ki a tüntetésekben részt vevő gyermek szüleire, s ha a szülők nem tudnak fizetni gyermekeik állítólagos bűneiért, börtönbe vetik őket, s ezzel eltartójuktól fosztják meg a gyermekeket. A megszállt területeken az ún. ifjúsági bíróságok a terror légkörében működnek. Nem ritka, hogy „éjjeli bírósági tárgyalásokat” tartanak, melyek során a kiskorú tüntetőket rövidített eljárással ítélik el, anélkül hogy szüleiket értesítették volna vagy a kiskorúak ügyvédhez folyamadhattak volna. A felsorolt esetekben „a gyermekek a megszálló katonai hatóságok szándékos politikai célpontjaivá, illetőleg eszközeivé válnak” abból a célból, hogy a lakosságot a tüntetéseken és más polgári megmozdulásokon való részvételtől eltántorítsák. Az emberi jogok chilei helyzetének kivizsgálására létrehozott ideiglenes munkacsoport21 Az ideiglenes munkacsoport a chilei gyermekek helyzetével kapcsolatos megállapításait három pontban foglalta össze: Először, a kivégzett vagy eltűnt személyek és a hosszú idő óta letartóztatásban levők családjai, különösképpen pedig a gyermekek nyilvánvalóan szenvednek a hosszan tartó traumás következményektől. Szenvedésüket csak növeli annak szörnyű élménye vagy emléke, hogy közülük nagyon sok gyermek szüleit, illetve hozzátartozóit lealacsonyító, embertelen körülmények között tartóztatták le, hallgatták ki vagy végezték ki. „Nemcsak az igazságtalanság közvetlen áldozata, hanem az egész család szenved” — szögezi le a jelentés. „Ezzel megsértik a gyermekeknek azt a jogát, hogy az emberi méltóság körülményei között egészségesen és normális módon fejlődjenek.” Másodszor, Chilében a mozgásszabadságot továbbra is korlátozzák. Sokan még ma sem választhatják meg szabadon tartózkodási helyüket. Ennek következtében a családok gyakran szétszakadnak. A száműzöttek hazatérési kérelmeit gyakran elutasítják; az 1978. 27
