Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 3. szám - Horváth Tamás: Az államok közötti viták békés rendezésének európai rendszere
séges ezért, hogy a szabályozott együttműködést olyan hathatós vitarendezési szabályok is garantálják, amelyek lehetővé teszik az államközi kapcsolatokat terhelő viták folyamatos megoldását. A viták békés rendezésének meglevő módszerei — elsősorban az ENSZ Alapokmányában lefektettt módszerek — teljes mértékben alkalmasak arra, hogy segítségükkel az európai államok között keletkező viták megfelelő megoldást nyerjenek. Ugyanakkor e módszerek továbbfejlesztése, megerősítése kétségtelenül hozzájárulhat az államközi kapcsolatok stabilitásának fokozásához, az enyhülési folyamat továbbviteléhez. Az európai biztonság és együttműködés keretében szerveződő államközi kapcsolatok sajátossága, hogy azok az — az enyhülési folyamat előrehaladásának mértékében — objektíve meghatározott irányba, a béke és a biztonság megszilárdításának irányába fejlődnek. Ennélfogva vita vagy konfliktus esetén a nézeteltérésre okot adó helyzet nemcsak az érintett országok viszonyát terheli, hanem általában az enyhülési folyamatra, a békés fejlődés kívánt menetére is negatív hatást gyakorol. Ilyen körülmények között érdek fűződik ahhoz, hogy a „megsértett rend” helyreállítása mellett a viták békés rendezése egyszersmind mozdítsa elő, tárja fel a vitával terhelt nemzetközi kapcsolatok békés továbbfejlődésének lehetőségeit. A szocialista országok véleménye szerint e két szempontnak megfelelő nemzetközi jogi megoldások avathatnák a motreux-i szakértői találkozót sajátosan európai vállalkozássá, az európai enyhülés pozitív fejleményévé. Bulgária, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió ilyen megfontolásból javasolta a montreux-i szakértői értekezleten a kötelező konzultáció módszerének elfogadását.22 A javaslat — melyet a szocialista közösség más országai, köztük Magyarország is támogatott — a következő főbb pontokból áll: 1. A részt vevő államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy vita esetén késedelem nélkül kölcsönös konzultációkat tartanak a vita békés rendezésére. 2. A konzultáció megtartására a vitában részes egyik állam kérelme alapján kerül sor. 3. A vitában érintett állam által igényelt konzultációt legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított 2 hónapon belül meg kell kezdeni. 4. A konzultáció megtartását kérő állam minden esetben megjelöli a vita tárgyát, továbbá javaslatot tesz a konzultáció esetleges időpontjára és helyére. 5. Minden állam, amelytől a konzultáció megtartását kérik olyan vitával kapcsolatban, amelynek részese, köteles részt venni a javasolt konzultáción. A vitában részes államok közösen határozzák meg a konzultáció helyét és eljárási szabályait. 6. Amennyiben az az állam, amelynek a konzultáció megtartását javasolták, kifogást emel a konzultáció helyével kapcsolatosan, úgy a konzultációkat a kérelem előterjesztésétől számított 2 hónap elteltével .....................városában* kell megkezdeni. 7 . A vitában részes államok, közös megegyezéssel, a konzultáción való részvételre meghívhatnak harmadik államot. A vitában részes államok közösen határozzák meg ez utóbbi állam jogait és kötelezettségeit. * A négy szocialista ország a javaslat beterjesztésekor nem nevezte meg konkrétan a várost. 13