Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)

1979 / 2. szám - Nemes Pál: A nemzetközi helyzet napjainkban

Reményeik azonban nem váltak valóra. Az enyhülés körülményei — mint ahogy azt pártunk számos állásfoglalása is tartalmazza — sokkal inkább kedveznek a haladás, a szocializmus térnyerésének, mint a hidegháborús viszonyok. S valóban, a haladás, a szocializmus erői, a béke és a biztonság hivei a hatvanas évek végétől olyan sikereket mutathatnak fel, amelyek magukra vonták az egész világ figyelmét.

— Jelentősen megjavultak a szocialista és a fejlett tőkés országok kétoldalú kapcsolatai. Ezek a kapcsolatok a kezdeti eredményektől eljutottak a széles körű kibontakozásig, visszafejlesztésük vagy megszakításuk mindkét félnek ártana. Az együttműködés kölcsönösen előnyös, és továbbfejlesztése a népek, a béke és a biztonság érdekeit szolgálja. Különösen jelentős a Szovjetunió és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatainak bővülése, hiszen az nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a két állam egész sor, a két nép és az egész világ életbevágó érdekeit szolgáló megállapodást kössön egymással. A stratégiai fegyverzetek korlátozásáról, a részleges nukleáris leszerelés egyes kérdéseinek szabályozásáról aláírt szerződések lényegesen elősegítették a nemzetközi légkör javulását, egyéb leszerelési megállapodások kötését s más természetű problémák rendezését.

— Európában megoldottnak tekinthető a német problémakör, amely a békére és a biztonságra nézve súlyos veszélyeket hordozott magában. A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú szerződései olyan fontos kérdéseket rendeztek, mint a kialakult határok sérthetetlensége, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi elismerése, a viták békés megoldása. Ez, és a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás megszüntette a német puskaporos hordót, Európa közepén megszűnt az állandó háborús feszültség. Persze a kérdésben a nyugatnémet revansista körök tevékenysége miatt a jövőben is fel-fellángolhatnak a viták, s továbbra is szükség lesz a provokációk határozott visszautasítására, de az úgynevezett német kérdés ma már nem veszélyezteti az európai békét és biztonságot.

— Erre az időre esik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amelynek harmadik szakaszán, Helsinkiben részt vettek Európa és Észak-Amerika 35 államának vezető személyiségei, s aláírták az értekezlet Záróokmányát. A Záróokmány aláírása a szocialista országok több évtizedes küzdelmének sikerét jelezte, s annál is inkább nagy horderejű esemény volt, mert a nyugati fejlett tőkés országokban, különösen az Egyesült Államokban befolyásos körök határozottan ellenezték.

— Vietnam győzelme a szocializmus, a béke erőinek világraszóló sikere volt. Az Egyesült Államok kénytelen-kelletlen, az egész világ előtt beismerte, hogy nem volt képes katonailag legyőzni a Vietnami Demokratikus Köztársaságot és a vietnami népet, kivonult Dél-Vietnamból és sorsára hagyta Thieu-t és rendszerét. Ahogyan várható volt, amerikai támasz híján a dél-vietnami bábrendszer kártyavárként omlott össze. Az egyesített, több mint ötvenmilliós, erős, szocialista Vietnam az indokínai és szélesebb értelemben a délkelet-ázsiai térség kiemelkedően fontos tényezője lett. A harcok eredményeként új szocialista típusú ország született, Laosz, és most már a harmadik indokínai ország, Kambodzsa is elindulhat ezen az úton.

15