Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 2. szám - Balogh András: Két évtizedes harc az el nem kötelezettek mozgalmának imperialista ellenes egységéért
BALOGH ANDRÁS Két évtizedes harc az el nem kötelezettek mozgalmának imperialistaellenes egységéért Az el nem kötelezett országok 1979 szeptemberében tervezik VI. csúcsértekezletük megtartását Havannában. A politikai közvélemény figyelme jogosan irányul erre az eseményre, hiszen az el nem kötelezettek mozgalmában elsősorban a növekvő politikai súlyú fejlődő országok legáltalánosabb külpolitikai törekvései fejeződnek ki. A mozgalom vonzerejét mutatja, hogy míg 1961-ben, az első belgrádi értekezleten 25, a legutóbbi, colombói csúcsértekezleten 86 ország képviseltette magát. Mindeddig egyetlen résztvevő sem lépett ki. Ellenkezőleg: a mozgalom tagjai utasítottak el olyan, csatlakozni kívánó országokat, amelyek kormányai imperialistabarát bábrendszereket irányítottak (Thieu Dél-Vietnamja, Lón Nol Kambodzsája, Pák Csőn Hi Dél- Koreája), illetve zártak ki a mozgalom független, antiimperialista törekvéseivel szemben álló országot (Pinochet Chiléje). Jelenleg is több ország szándékozik a mozgalom teljes jogú tagjává válni. Figyelemre méltó, hogy olyan nagy létszámú regionális nemzetközi szervezetek, mint az Arab Liga és az Afrikai Egységszervezet, saját szervezeti tagságuk egyik kritériumának az el nem kötelezett mozgalomhoz való tartozást tekintik. Az el nem kötelezettség eszméje sajátos történelmi képződmény, amelynek általános alapját és feltételeit az biztosítja, hogy hosszú történelmi időszakban egymás mellett él két, minőségileg eltérő társadalmi-politikai rendszer. Az el nem kötelezettek mozgalma megszerveződésének két közvetlen tényezője is van. Az egyik: a 40-es évek végén Európában és Ázsiában egy sor népi demokratikus rendszer alakult meg, és létrejött a szocialista világrendszer. A másik: az előbbi folyamattal párhuzamosan kezdett összeomlani a hagyományos gyarmati rendszer, és az 50-es évek közepére Ázsia nagy népességű és nagy területű országai kivívták függetlenségüket. A szocialista országok létrejöttének és a volt gyarmatok függetlenné válásának azonos a logikája: ugyanannak az imperialistaellenes, világméretű folyamatnak egymással szervesen összefüggő részei. Az el nem kötelezettség mint mozgalom szoros kapcsolatban van a két fő erő közötti erőviszonyok alakulásával. Nem fogadható el, hogy a mozgalom egyszerűen a hidegháború sajátos viszonyai között született. Az el nem kötelezettek mozgalma éppen 3
