Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - A nemzetközi kapcsolatok története a Távol-keleten 1945-1977.
KÖNYVEKRŐL A nemzetközi kapcsolatok története a Távol-Keleten 1945—1977. (Isztorija mezsdunarodnih otnosenyij na Dalnyem Vosztoke 1945—1977). Hábarovszkoje Jcnyizsnoje izdatyelszívó. 1978. 358 l. ,,AZ elmúlt három évtized folyamán a nemzetközi színtéren két ellentétes — egy demokratikus és egy imperialista — külpolitikai irányzat állt nyíltan szemben egymással... Ebben a harcban fontos helyet foglal el a Távol-Kelet, amely egy sor objektív tényező (földrajzi fekvés, anyagi és emberi tartalékok, természeti kincsek, történelmi és kulturális hagyományok) következtében Földünk különleges körzete” — hangsúlyozza a neves szerzők kollektívája által írt, a közelmúltban megjelent könyv előszava. A Távol-Kelet fontosságát a nemzetközi politikai életben megszabja, hogy a térségben közvetlenül jelen van a Szovjetunió, Japán, az Egyesült Államok, itt terül el a világ legnépesebb országa, a Kínai Népköztársaság. Itt található a szocialista Mongólia és Korea, amelyek évtizedes harcot folytattak függetlenségük védelmében, nemzetközi elismertetésükért. A térség országai egyben a Csendes-óceán mentén helyezkednek el, amelynek politikai, stratégiai, gazdasági és kommunikációs jelentősége egyre nő. A régióban több fontos nemzetközi kérdés még mindig rendezetlen. Az amerikai katonai bázisok hálózata, több tízezer amerikai katona és a nukleáris fegyverekkel ellátott 7. flotta állandóan fenyegeti a Távol-Kelet — és egyben az egész világ — békéjét és biztonságát. A térség országainak belső helyzete és politikája, egymás közti kapcsolataik, együttműködésük vagy szembenállásuk, a nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontjuk nagymértékben befolyásolja a nemzetközi erőviszonyok alakulását. A monográfia tudományos igényű megközelítését jellemzi, egyrészt, az egyes országok belső társadalmi-politikai és gazdasági fejlődésének, valamint nemzetközi helyzete által meghatározott külpolitikájának ismertetése és elemzése, másrészt, az általános nemzetközi erőviszonyok és a nemzeti, regionális törekvések közötti összefüggések feltárása. Figyelemreméltó eredmény a globális nemzetközi és a regionális folyamatoknak, valamint a távol-keleti országok háború utáni történelmének egységes periodizációja, ami nagymértékben megkönnyíti a mű áttekintését, a kérdések sokoldalú megközelítését. Ez a periodizáció szabja meg a könyv szerkezetét, az egyes fejezetek tematikáját. Az első, bevezető fejezet — „A második világháború nemzetközi politikai eredményei a Távol-Keleten” — röviden áttekinti a világháború előzményeit, lefolyását, ismerteti a szövetséges hatalmaknak a Távol-Keletre vonatkozó megállapodásait (pl. a krími, potsdami konferencia). Az ázsiai, illetve a távol-keleti erőviszonyok alakulása szempontjából elemzi a Szovjetunió nemzetközi szerepének jelentőségét, valamint az imperializmus helyzetének gyengülését (de ezen belül az Egyesült Államok pozícióinak erősödését), ismerteti a háború befejezésével kapcsolatos két- és több137
