Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 1. szám - TUDOMÁNYOS ÉLET - A nemzetközi kapcsolatok európai intézeteinek tanácskozása
ben, különösen katonai téren, Madrid még kevesebb eredményt hozhat, mint amennyit a belgrádi hozott. Meg kell érteni és értetni, hogy az enyhülés ma már nem „csak egy” nemzetközi probléma, hanem a legfőbb nemzetközi szükséglet, melynek elsőséget kell biztosítani. Minden problémát meg lehet vitatni, így az emberi jogok kérdését is, de nem a fő kérdés rovására. Kaiser nyugatnémet professzor ugyancsak a „prioritások” helyes megválasztását hangsúlyozza, és utalt arra, hogy ma a nukleáris fegyverkészletek növekedése a fő gond. Az NDK képviselője aláhúzta, hogy Madrid eredményessége nagymértékben a „légkörtől” függ, s mindaddig, amíg az egymást követő konferenciák nem reális alapokon tárgyalják a problémákat, nem lehetünk elégedettek azok eredményeivel. Megvan a lehetőség a „minőségi” változásra, s a katonai téren elért minden kis eredménynek nagy lélektani hatása van. Gazdasági területen jó lehetőségeket kínál az integrációk közötti kapcsolat megteremtése, de semmiképpen sem a Közös Piac újabb kibővítésével. Összegezve megállapítható, hogy a külpolitikai intézetek vezetőinek újabb eszmecseréje nyílt és konstruktív légkörben zajlott le. A nyugati résztvevők többsége is a „közös hangnem” megtalálására, a problémák józan megközelítésére törekedett, hangsúlyozva a külpolitikai kérdésekkel, illetve nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézetek szerepét és felelősségét a nemzetközi helyzet és a perspektívák tudományos, körültekintő elemzésében. A kétnapos vitát értékelve J. Sanness professzor, a konferencia elnöke, a Norvég Külpolitikai Intézet igazgatója a következőket emelte ki: — a konferencia, helyesen, a katonai enyhülésre koncentrál; — a gazdasági együttműködés kérdésében valószínűleg nem eléggé megalapozott pesszimizmus mutatkozott, a kétségtelenül tapasztalható protekcionizmus komoly, de nem leküzdhetetlen akadály. A Kelet és Nyugat közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok alapvetőek az enyhülés szempontjából; — az emberi jogok kérdése a számos országban mutatkozó aggodalom miatt nem lebecsülendő probléma. Ugyanakkor szembe kell nézni a tényekkel, s a kérdést nem szabad felhasználni más rendszerek elítélésére vagy megítélésére. A konferencia döntött a következő találkozó helyéről és időpontjáról, valamint várható témájáról. A résztvevők egyhangú köszönettel fogadták a SZUTA Világ- gazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének felajánlását, miszerint szívesen vállalja a 9. konferencia megrendezését. A döntés értelmében erre 1981 tavaszán, vagyis a madridi találkozó után kerül sor. A konferencia napirendjén az enyhülés folyamatának katonai problémái, valamint a madridi találkozó eredményeinek értékelése szerepelne. A konferencia lehetőséget adott kétoldalú eszmecserékre, s ezzel a lehetőséggel a magyar delegáció is élt, felhasználva az alkalmat újabb kapcsolatok megteremtésére, illetve a meglevők elmélyítésére. A jól szervezett sandefjordi konferencia egészében véve fontos és hasznos hozzájárulás volt ahhoz a tevékenységhez, amely a nemzetközi enyhülés folyamatának erősítését, a széles körű nemzetközi eszmecserét és a kelet—nyugati kapcsolatok elmélyítését szolgálja. Kalanovics János 124
