Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - A szocialista országok egységének megszilárdítása
a szocialista világrendszer legösszekovácsol- tabb részét alkotják. Ennek kapcsán a szerzők leszögezik, hogy a szocialista világrendszer struktúráját a szocialista államok egységének nem azonos foka jellemzi. Az egység problémájának az ad különös fontosságot és aktualitást, hogy a hetvenes évek első felében a nemzetközi kapcsolatok rendszerének mozgása felgyorsult, a szocializmus javára eltolódtak az erőviszonyok. A kifejtés logikájához hozzátartozik az a meggyőződés, hogy a végbement pozitív irányú eltolódás eredményeinek megtartása jórészt függ a politikai egység szilárdságától, amelyet a tőkés világ különböző eszközökkel igyekszik hatástalanítani. Ennek kapcsán a szerzők úgy fogalmaznak, hogy a szocialista világ- rendszeren belül nemcsak különböző nézetek ütközéséről van szó, hanem politikai irányvonalak harcáról is: „A szocialista világrend- szer ama láncszemeiben, amelyekben az egységet megsértették egy vagy más okból, nemcsak az akciók egyeztetésének hiányáról van szó, hanem ellenkezőleg, különböző politikai áramlatok harcáról.” (53. 1.) Az ilyen elhajlások leküzdéséhez — hangsúlyozza a könyv — igen jelentős feltétel, hogy ne csak a következményeket, hanem az okokat is vizsgáljuk. Bár a könyv nem tér ki és nem tesz kísérletet az ellentétek konkrét politikai és történelmi elemzésére, részletesen foglalkozik a nemzeti- állami érdekek fogalmának meghatározásával (2. fejezet). E szintén erősen vitatott problémakör megvilágítása során először ugyancsak a téma szovjet megközelítéseinek eredményeit összegzi. A kérdés az utóbbi időben egyre inkább a szovjet szakírók figyelmének középpontjába került. Itt is különböző álláspontok fogalmazódtak meg. Az érdek fogalmából egyes szerzők kiiktatják a szubjektív oldalt, mások viszont erőteljesen hangsúlyozzák. Ez aztán jelentősen befolyásolja az egyes megközelítéseket. A nemzeti-állami érdek fogalmát gyakran úgy vizsgálják, mint különböző szükségletek konkrét összességét, amelyeket mind a gazdasági fejlődés belső feladatai, mindaz adott országnak a nemzetközi kapcsolatok rendszerében elfoglalt helye determinál. A szerzők rámutatnak, hogy a nemzeti érdek fogalma pontatlan, mert nem minden szocialista országban rendelkeznek a nemzetek államisággal, vagy legalábbis nem minden nemzet rendelkezik azzal, s így ezek nem önálló államként lépnek fel a nemzetközi politikában. önmagában az állami érdeket sem használják ebben az összefüggésben, mert az csak az uralkodó osztály érdekeit foglalja magában. A szerzők szerint viszont a nemzeti-állami érdek fogalma az adott nemzet vagy állam minden dolgozójának érdekeit kifejezi. A szovjet irodalom tanulmányozása során megfogalmazódott, hogy a témakör további kutatásra szorul. A könyv rámutat, hogy a nemzeti-állami érdek objektív kategória, amely azonban nem szubjektív mozzanatok nélküli, amennyiben az érdekeket szubjektumok (individum, nemzet, állam stb.) hordozzák. A nemzeti-állami érdekek az objektív társadalmi-gazdasági viszonyok produktumai, amelyek történelmileg a fejlődés meghatározott szakaszán keletkeztek, ennélfogva nem örökérvényűek. A szerzők a nemzeti-állami érdekeket bonyolult struktúraként képzelik el, melynek lényegét az uralmon levő osztálynak a belső és a nemzetközi feltételekhez való viszonya határozza meg. A nemzeti-állami érdekeket meghatározott szempontok szerint osztályozzák. A klasszifikáció alapvető ismérvei a nemzeti-állami érdekek tartalma, fennmaradásának időtartama, valamint megnyilvánulásaik szférája, jelentősége. A tartalom szerint megkülönböztetnek általános, kollektív és nemzeti-specifikus érdekeket. Az általános, ismétlődő érdekek minden szocialista országra jellemzőek, ezek a nemzetközi érdekek. A. kollektív érdekek a szocialista világrendszer egy részének érdekeit jelölik. Időtartam szerint az állandóan, a hosszú ideig és az időlegesen ható érdekeket különböztetik meg. A nemzetiállami érdekeket jelentőségük szerint fő és másodlagos érdekekre osztják, az előbbihez ama érdekek tartoznak, amelyek a társadalmi rend lényegével, az osztályjelleggel kapcsolatosak. A szocialista országok nemzeti-állami érdekeinek kölcsönös összefüggéseit, illetve az ezeket meghatározó objektív tényezőket elemezve a könyv abból indul ki, hogy a szocia144
