Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1978. május-június 5.)
Megállapították, hogy a nemzetközi enyhülést hatékony leszerelési intézkedésekkel kell megszilárdítani. A két fél hangsúlyozta a népek jogát, hogy védelmezzék szabadságukat az imperializmussal, a reakcióval és a fajiüldözéssel szemben. Üdvözlik az ENSZ Közgyűlése rendkívüli leszerelési ülésszakának tárgyalásait. Kifejezték reményüket, hogy a leszerelésről, a fegyverkezési verseny megfékezéséről megállapodás jön létre, és ennek érdekében gyakorlati intézkedéseket fogadnak el. A felek támogatják a leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívását valamennyi állam részvételével, amelyen megállapodnának az egyenlő biztonság elvein alapuló leszerelés kérdéseiben. Pozitívan értékelték a szocialista országoknak a leszerelés és a nemzetközi enyhülés érdekében tett kezdeményezéseit. Méltatták a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentőségét, és megállapították, hogy a belgrádi találkozó megerősítette a Helsinkiben elindított folyamat továbbvitelének szükségességét. Kifejezték meggyőződésüket, hogy ez az európai tartós béke biztosításának útja. Aláhúzták, hogy az európai biztonság szorosan összefügg a Földközi-tenger, az arab országok és a világ más térségeinek biztonságával. Reményüknek adtak kifejezést, hogy a Földközi-tenger a béke tengerévé válik, és követelik az imperialista katonai támaszpontok felszámolását ebben az övezetben. A két fél nagyra értékeli az el nem kötelezett országok szerepét, különösen azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a jog és igazság támogatása érdekében, az imperializmus ellen, a nemzetközi békéért és biztonságért kifejtenek. A magyar fél méltatta Líbia pozitív szerepét az el nem kötelezett mozgalomban. Hangsúlyozták, hogy a népeknek joguk van természeti kincseik birtoklására és arra, hogy harcot folytassanak az egyenlőtlen nemzetközi gazdasági kapcsolatok minden megnyilvánulási formájának felszámolásáért. A két fél egyetért abban, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket olyan új gazdasági világrend megteremtésére, amely igazságos alapokra épül, véget vet a monopóliumok uralmának, a kizsákmányolásnak, és egyenlőséget, jólétet biztosít minden nép számára. A felek hangsúlyozták ragaszkodásukat az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányához, annak elveihez és céljaihoz. Nagyra értékelik azt a szerepet, amelyet a szervezet a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában betölt. A felek áttekintették Magyarország és Líbia kapcsolatainak helyzetét, és megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése eredményesen fejlődik. A politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szélesedésében különösen fontos szerepet játszanak a két ország vezetőinek találkozásai. Számos megállapodás jött létre a kereskedelmi kapcsolatok, a műszaki-tudományos, és kulturális együttműködés szabályozására. Ezeknek a megállapodásoknak a végrehajtása eredményesen folyik. A legfelső szintű tárgyalások és a szakértői megbeszélések során megállapították, hogy a két ország gyümölcsöző együttműködésének további elmélyítésére kedvezőek a lehetőségek. Ezek kihasználására, a kapcsolatok szélesítésére intézkedéseket határoztak el, amelyeket új dokumentumokban rögzítettek. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a megtárgyalt kérdésekben nézeteik azonosak vagy közel állnak egymáshoz. Muammar Al-Kadhafi magyarországi látogatása tovább erősítette a két állam közötti kölcsönös megértést, a magyar és a líbiai nép barátságát és szolidaritását, új távlatokat nyitott az államközi kapcsolatok fejlődésében, hozzájárult a haladó erők egységének erősítéséhez a nemzetközi imperializmus és reakció elleni harcban. Muammar Al-Kadhafi líbiai látogatásra hívta meg Kádár Jánost és Losonczi Pált. A magyar vezetők a meghívást köszönettel elfogadták. Népszabadság, 1978. június 27. 137
