Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Új fejlemények az Európai közösségben
rétéiről. — A s^erk. megjegyzése.) Különösen Haferkamp bizottsági tag állt ki határozottan amellett, hogy a „hármas konferenciát”, a német mintát alkalmazzák eszközként a Közösségben tevékenykedő szakszervezetek befolyásolására. A DGB ugyan pozitívan viszonyult és viszonyul a „hármas konferenciá”-hoz, azonban más közösségbeli szak- szervezetek (elsősorban a francia CGT és az olasz CGIL, valamint a francia CFDT és a belga FGTB) elutasítják a „társadalmi partnerségnek” ezt a formáját. így a brüsszeli konferenciákon nem is jelent meg minden fontosabb szakszervezet, és zárókommünikét sem lehetett kiadni. A törekvések azonban nyilván továbbra is jelentkeznek majd. 2. Az Európai Közösség bel- és külkereskedelme Az Európai Közösség bel- és külkereskedelmében az utóbbi években drámai fejlemények játszódtak le, amelyek azonban messzemenően elkerülték a közvélemény figyelmét. Mindenekelőtt a kereskedelmi mérlegek egyenlegei — többek között a megváltozott olajárak következményeként — tették világossá valamennyi közösségi ország új gazdasági létfeltételeit. Az Európai Közösség belkereskedelme 1976-ban viszonylag erősen bővült. 1976- ban kb. 27%-kal több árut cseréltek a Közösség államai, mint az előző esztendőben. A Közösségen belüli kereskedelem így 1976-ban 166 milliárd USA-dollárt ért el. Legjelentősebben a vegyitermékek kereskedelme bővült (20—35 %), ugyanakkor az élelmiszerek és élvezeti cikkek 19%-os növekedési ütemmel a legkisebb növekedést érték el. A közösségen belüli kereskedelemnek ezt a viszonylag erős növekedését 1977-ben nem lehetett megtartani. 1977 első félévében a Közösségen belüli kereskedelem kb. 17%- kal emelkedett. Ez még mindig jelentős növekedés, ha az ütemet a világkereskedelem fejlődésével hasonlítjuk össze, amely ennél jóval kisebb mértékben fokozódott: 1976- ban a világkereskedelem értéke 12,5%-kal, 1977-ben 5,5 %-kal nőtt. Fokozódott tehát a Közösség államainak kereskedelmi összefonódása. A Közösség államai külkereskedelmi forgalmuknak átlagosan 50%-át közösségi államokkal realizálták. Néhány kisebb állam esetében ez az arány jóval magasabb. A közösségi országok exportjának más EK-országba irányuló hányada 1976-ban NSZK 46% Írország 76% Franciaország 51% Benelux 74% Olaszország 48% Dánia 48% Hollandia 71% Nagy-Britannia 36% Meglehetősen drámai képet fest azonban az egyes országok kereskedelmi mérlegének helyzete: no
