Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Új fejlemények az Európai közösségben
TUDOMÁNYOS FÓRUM A NÉMET KOMMUNISTA PÁRT ELNÖKSÉGE MELLETT TEVÉKENYKEDŐ GAZDASÁGPOLITIKAI MUNKAKÖR: Új fejlemények az Európai Közösségben I. Az Európai Közösség belülről 1. A gazdasági helyset a% Európai Közösségben 1975—76-ban az Európai Közösség országai eddigi legsúlyosabb gazdasági válságukat élték át, amelyet részben a termelés csökkenése, a magas munkanélküliség és a jelentős mértékű, de egymástól erősen eltérő inflációs ráták jellemeztek. Az 1977-es év semmiféle érezhető javulást nem eredményezett a konjunkturális fejlődésben. Tovább esett a foglalkoztatottság, romlottak a valutakapcsolatok, a bevezetett piackorlátozási politika (protekcionizmus) megnehezítette az áruk áramlását az Európai Közösségen kívüli országok felé. Álcázott kereskedelmi háború folyik az Európai Közösség országai között és mindenekelőtt a fő konkurrensekkel: Japánnal és az Egyesült Államokkal. A legerősebb monopóliumok arra használták fel a kisebb konkurrensek nehézségeit, hogy fokozzák piaci egyeduralmukat és az integrációt a maguk módján erősítsék. Példa nélkül álló koncentrálási folyamat volt ennek a következménye. A fejlettségi szint különbségei — amelyek mindig is a fő problémát jelentették az Európai Közösség 20 évvel ezelőtti megalapítása óta — a válság folyamán ismét fokozódtak: az NSZK tovább erősítette domináló helyzetét. A válság korlátozására szolgáló megfelelő gazdaságpolitikai eszközök kutatása volt korábban is az Európai Közösségen belüli gazdasági és politikai vezető szerep fő kérdése, s ma is ez áll a középpontban. 1975—76-ban a gazdaságilag legerősebb hatalom, az NSZK koncepciója érvényesült. Ezt akkor (csakúgy, mint ma is) inflációellenes politikának nevezték (azaz gazdasági megszorító politikának), valamint a „bérköltségek megfékezése” politikájának, ami nem volt más, mint a munkások és alkalmazottak bérharcának feladása. Az NSZK érdekeinek megfelelő politika érvényesült a nemzetközi konferenciákon, pl. a londoni válságcsúcson, ahonnan az Európai Közösség kisebb országait eleve 106
