Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - VITA - Nyilas Józzsef: A nemzetközi erőviszonyok és a világgazdasági kapcsolatok a hetvenes években
NYILAS JÓZSEF A nemzetközi erőviszonyok és a világgazdasági kapcsolatok a hetvenes években A második világháború óta óriási jelentőségű mennyiségi és minőségi változások történtek a világgazdaságban és a világpolitikában. A világgazdaság második világháború utáni változásainak alapjául az szolgált, hogy rendkívül meggyorsult és sok területen forradalmi jelleget kapott a termelőerők fejlődése. A fejlett tőkés országokban a legdöntőbb emberi tevékenység, az ipari termelés 1913—1937 között évi átlagban csak 2,2%-kal, az 1950 és 1969 közötti időszakban pedig mintegy 6,2%-kal nőtt. A növekedés üteme az 1970—1975 közötti években 2,3%-ra csökkent. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a növekedés üteme a második világháború óta több mint 2,5-szeresét tette ki a két világháború közöttinek.1 A második világháború után kialakuló szocialista világrendszer legnagyobb és legfejlettebb egységében, a KGST-tagországokban még gyorsabb volt a termelőerők fejlődése. Az ipari termelés 1948 és 1976 között 9,5-szeresére nőtt, míg a fejlett tőkés országokban csak 3,3-szeresére. Kibontakozott a termelőerőknek az egész világgazdaságra kiható nemzetközi forradalma. Olyan minőségileg új iparágak (atomenergia-ipar, elektronikaipar, repülőgépgyártás-rakétaipar, petrolkémia, a finom vegyszerek ipara) jöttek létre, amelyek a háború előtt vagy egyáltalán nem léteztek, vagy csak az akkori korszerű technológiákra épülve, gazdasági szempontból kisebb szerepet töltöttek be. Alapvetően megváltoztak a világgazdasági-világpolitikai erőviszonyok a szocialista világrendszer kialakulásával és gyors fejlődésével, a gyarmati rendszer szétesésével, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fellendülésével, a fejlett tőkés országok közötti erőviszonyok lényeges átalakulásával. Az erőviszonyok gyökeres átalakulásának érzékeltetésére elegendő rámutatni néhány döntő tényre: a szocialista országok 1950 és 1976 között megkétszerezték részarányukat a világ ipari termelésében (20%-ról 40%- ra). A fejlett tőkés országoké ugyanebben az időszakban 74%-ról 52%-ra csökkent. A fejlődő országoké 6%-ról 8%-ra emelkedett. Ami a gyarmati rendszer szétesését illeti, a bekövetkezett nagy horderejű változásokat mutatja, hogy a gyarmatok területe 1945 és 1975 között 35,5 millió km2-ről 1,7 millióra, a gyarmatokon élő népek lélekszáma pe93
