Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - Ustor Endre: Magyarország konzuli szerződései és az egyenlő elbánás
megkezdése után — a másik Szerződő Fél területén kölcsönösen mindazon jogokat, kiváltságokat, szabadságokat és mentességeket élvezik, mint amelyeket a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek ugyanazon rangfokozatú tisztviselői élveznek.” (1926: XXI. tc.)in A kölcsönös anyagi viszonosság feltételéhez kötött klauzulák A kölcsönös anyagi viszonossághoz kötött klauzulák is hamar megjelennek szerződéseinkben. így már a Szerbiával 1881. május 6-án kötött konzulsági egyezmény 12. cikke is a „teljes viszonosság feltételéhez” fűzi a „főconsulok, consulok, alconsulok és consulsági ügynökök; valamint a kanczellárok, titkárok, consulsági gyakornokok, vagy más consulsági hivatalnokok!'’ részére mindazon „felmentéseket, előjogokat, mentességeket és kiváltságokat,... melyek a legtöbb kedvezményben részesülő nemzet egyenrangú consulsági hivatalnokainak biztosíttattak, vagy jövőre biztosíttatni fognak’. -1882: XXXV. tc.)u Alaposabban dolgozza ki ezt a gondolatot sok szerződésünk.12 Ezek közül csak két — ma is hatályban levő — szerződés záradékát idézem. Az egyik az 1928. november 8-án aláírt magyar—svéd kereskedelmi és hajózási egyezmény 13. cikkének (2) bekezdése: ,,A Szerződő Felek egyike által kinevezett konzuli képviselők a másik Fél területén mindazon kedvezményeket, mentességeket és jogokat élvezik, amelyek valamely harmadik Hatalom konzuli képviselőit megilletik, vagy ezek számára később megfognak adatni. Ezen kedvezmények, mentességek és jogok azonban semmi esetre sem igényelhetők a két Szerződő Fél egyikének részéről tágabb mértékben, mint ahogy azok a másik Szerződő Fél konzuli képviselőit az előbbi Fél területén megilletik.” (1929. évi 1750. ME. sz■ rendelet) A másik a magyar—török konzuli egyezmény 23. cikke. Ennek címe: „A legnagyobb kedvezményt biztosító záradék”, és szövege a következő: „1. Mindegyik Magas Szerződő Fél hivatásos főkonzulai, konzulai és egyéb konzuli tisztviselői, valamint tiszteletbeli konzulai, a másik Fél területén a viszonosság feltétele mellett, mindazokat a kiváltságokat, előjogokat és mentességeket élvezik és mindazokkal a jogosítványokkal fel lesznek ruházva, amelyek bármely hatalom oly tisztviselőinek biztosíttatnak, vagy biztosíttatni fognak, akiknek ugyanaz a jellege vagy ugyanaz a rangja van addig, míg ez utóbbiak ezeket a kiváltságokat, előjogokat és mentességeket élvezik és a fent említett jogosítványokat gyakorolják. 2. Mindazonáltal egyetértés áll fenn arra nézve, hogy égik Magas Szerződő Fél sem hivat- kozhatik a legnagobb kedvezményt biztosító záradékbólfolyó előnyre oly célból, hogy saját konzuli tistviselői javára egyéb vág kiterjedtebb kiváltságokat, előjogokat, mentességeket és jogosítványokat követeljen, mint aminőket ő maga a másik Fél konzuli tisztviselőinek ugyanezen a címen nyújt.” (1940: XXV. te.) Egenlőtlen klauzulák Egyenlőtlenül rendelkezett a Japánnal kötött, már idézett, 1869. október 18-i kereskedelmi szerződés. Eszerint az Osztrák—Magyar Monarchia konzuljait feltétel nélkül illette meg a legnagyobb kedvezmény: „Ezen hivatalnokok (ti. O császári és apostoli királyi felsége által kinevezett főconsulok, 76
