Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 3. szám - Szászi József: Az USA kanadai dilemmái

gazdasági befolyás ellensúlyozására gazdasági keretegyezményt kötöttek a Közös Piaccal. (A Közös Piac országaira jut a kanadai export mintegy 13 százaléka, illetve az import 9,5 százaléka.)

Kanada magatartása diplomáciai frontáttöréshez vezetett a Kínai Népköztársaság és a NATO-országok viszonyában, és jelentősen hozzájárult a Kuba elleni bojkott kudarcához is. Kanada — NATO-tagságának változatlanul hagyásával — az 1970-es évek első felétől részt vállalt a keleti—nyugati közeledés előmozdításából. Bekapcsolódott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájába, és az 1975. évi helsinki záróokmány egyik aláírója lett.

Az ottawai kormány bilaterális alapon, a kölcsönös előnyök szellemében bővítette kapcsolatait Kelet-Európával. Az aktívabb politikai kapcsolatokon kívül fejlődtek a kelet-európai országokhoz fűződő kereskedelmi, gazdasági, tudományos, kulturális és sportkapcsolatok is. A külkapcsolatok bővítésében nagyobb helyet kapott Japán — ma Kanada egyik fő gazdasági partnere —, továbbá India és a Csendes-óceán térsége, ezen belül is főként Ausztrália.

Mindez a „harmadik opció” politikai orientációjának életképességét bizonyítja, még akkor, is ha az Egyesült Államok és Kanada viszonya fő vonalaiban változatlan maradt.

Az egykor annyira erőteljes kanadai gazdaságot ma nagyarányú (8—10 százalékos) munkanélküliség, 8—9 százalékos infláció sújtja. A Trudeau-kormánynak szinte naponta kell védelmeznie gazdaságpolitikáját a parlamentben.

A társadalmi össztermék az 1968. évi 72,6 milliárd dollárról az idén mintegy 231 milliárd dollárra emelkedik, az 1978—1979-re előirányzott szövetségi költségvetés kiadása 48,7 milliárd dollár, több mint négyszerese az 1968. évinek. Ugyanakkor azonban a költségvetésben tervbe vett több mint 11 milliárd dolláros deficit meghaladja az ország 1968. évi egész társadalmi össztermékének értékét.9 A rendkívül nagyarányú költség- vetési deficitet a Trudeau-kormány gazdaságpolitikájának bírálói a szociális kiadások növekedésével magyarázzák.

Mindez a kanadai dollár megrendüléséhez vezetett. A kanadai valuta értéke ez év áprilisában a másfél évvel korábbi paritásról 87 USA-centre esett vissza. A további csökkenés megakadályozására a kanadai kormány külföldi hitelek felvételére kényszerült. Az Egyesült Államok bankjaitól felvett hitel összege meghaladja a 7 milliárd dollárt.

Ezek az okok, a közvetlen külföldi tőkebefektetések korlátozásával együtt, megteremtették a gazdasági bizonytalanságnak azt a légkörét, amely elriasztja a külföldi beruházókat, és akadályozza a gazdasági stabilizálást — állítják a Trudeau-kormány gazdaság- politikájának bírálói. E bírálat a „harmadik opció” gazdasági vonatkozásainak is szól, és a háttérből az amerikai multinacionális nagyvállalatok ösztönzik.

Védelmi kérdésekben nem létezhet „harmadik opció” — vallja John Gellner professzor, a York Egyetem tanára, a Canadian Defence Quarterly szerkesztője. Ez nehezen vitatható: Észak-Amerika védelmének szempontjából szinte döntő jelentőségű az óriási sarkvidéki terület védelme — légiterével és vizeivel együtt. Voltaképpen a 60. szélességi

49