Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 3. szám - Hernádi András: Új fejlődési szakasz a Japán gazdaságban

érdekek az árukivitel gyors bővítését kívánták, ami egyes relációkban és bizonyos termékcsoportok esetében heves ellenállást váltott ki;

— az áruexport „kerülő” útjaként, a versenyviszonyok, a komparatív előnyök módosulását követve a 70-es években nagy lendületet nyert a közvetlen tőkeexport is, nem kis részben éppen a lemaradó iparágak „exportja” következtében;

— az állami beavatkozás szerepe a növekedési ütem lelassulása, a sürgető gazdaság- szerkezeti változások és a magánszféra recessziós passzivitása miatt megnőtt, és mind több feladat hárult a külgazdasági „diplomáciára” is.

Magyar szempontból különösen tanulságos, hogy

— Japánban a gazdaságszerkezeti változásokat nem egyszer-egyszer jelentkező feladatokként, hanem illeszkedési folyamatként értelmezték, amelynek előfeltétele volt a világpiaci verseny klíma megszokottá válása; ehhez ugyanennek a piacnak az állandó figyelésére és rugalmas (de szelektív) követésére volt szükség;

— a struktúrafejlesztésnek szükségszerű velejárója a visszafejlesztés is: még nálunk nagyobb országok sem vállalkozhatnak túlzottan széles vertikumú termelésre, illetve kivitelre; különösen káros és nemzetgazdasági szinten gazdaságtalan a komparatív előnyüket vesztő, vagy már el is vesztett termékek előállítása és exportálása;

— a műszaki fejlesztéspolitikában — amíg a műszaki rés széles — nagyobb szerepet kell kapnia a technika és technológia ugyancsak szelektív, a mi fejlettségi szintünknek és értékesítési lehetőségeinknek megfelelő importjának.

A japán gazdaságot ma már nem csupán a növekedés különlegesen gyors eseteként kell számon tartanunk, hanem a kül- és belgazdasági tényezők változásához való rugalmas alkalmazkodás példájaként is. Ennek az alkalmazkodásnak a feltétele és fő eszköze a gazdaság szerkezetének meg-megújuló korszerűsítése volt. Az ország termelési, kereskedelmi, tőkekiviteli, technikai-technológiai potenciálja révén és a fejlett tőkés országok között még mindig kiemelkedő növekedési ütemével már ma is, de különösen a következő évtized folyamán érezteti (majd) visszahatását a világgazdaság erőterére, aminek egyelőre leglátványosabb bizonyítéka a „körülötte” kialakult csendes-óceáni új világgazdasági növekedési alcentrum. 1

1 Bővebben lásd: Hernádi András: Munkaerőpiac, bérezés, jövedelemelosztás Japánban. Világgazdaság, 1974. december 20. (Melléklet)

2 Albert O. Hirscbman: The Strategy of Economic Development. Yale University Press, New Haven 1958.

3 R. Vernon: International Investment and International Trade in the Product Cycle. Quarterly Journal of Economics, Vol. 80, 1966. 190-207. 1.

4 Kaname Akamatsu: A Theory of Unbalanced Growth in the World Economy. Weltwirtschaftliches Archiv, 86. kötet, 1961. 196—215.1.

45