Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1977.július-1978.április)
együttműködés szempontjából nagy jelentőségűek azok az erőfeszítések, amelyek arra irányulnak, hogy a nemzetközi enyhülés folyamata kiterjedjen az összes térségre, a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területére, s hogy a kulcsfontosságú nemzetközi problémákat megoldják. Kádár János és Joszip Broz Tito hangsúlyozta az európai biztonsági és együttműködési konferencia belgrádi találkozójának jelentőségét és kifejezte reményét, hogy a találkozón részt vevő valamennyi ország képviselői konstruktív erőfeszítésekkel, konkrétan hozzájárulnak a helsinki záróokmányban foglaltak következetes és maradéktalan végrehajtásához, s az átfogó, egyenjogú nemzetközi együttműködés fejlődéséhez, a biztonság erősítéséhez Európában, a Földközi-tenger térségében és a világ más részein. E törekvések előmozdításában fontos szerepet játszanak a haladó társadalmi erők és mozgalmak. A két ország síkraszáll a fegyverkezési hajsza megszüntetésére irányuló hatékony intézkedések mellett, valamint a nemzetközi ellenőrzéssel történő általános és teljes leszerelésért. Ezzel kapcsolatban rámutattak az ENSZ-közgyűlésnek a leszerelés kérdésével foglalkozó rendkívüli ülésszaka jelentőségére. Kádár János és Joszip Broz Tito aggodalmát fejezte ki a közel-keleti válság, valamint a a ciprusi kérdés megoldásának, elhúzódása miatt. Hangsúlyozták, hogy e problémákra — az ENSZ közgyűlése és a Biztonsági Tanács megfelelő határozatainak alapján — mielőbb békés és igazságos megoldást kell találni. Kádár János és Joszip Broz Tito aláhúzta, hogy a gyarmatosítást teljesen és véglegesen fel kell számolni. Sikraszálltak azért, hogy Dél-Afrikában haladéktalanul és véglegesen szüntessék meg a gyarmati uralmat, a fajüldözést és a faji megkülönböztetést. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az afrikai államok függetlensége, szuverenitása, területi integritása szigorú tiszteletben tartásának, valamint annak, hogy Afrika népei maradéktalanul érvényesíthessék jogaikat a belső fejlődés útjainak, külpolitikai irányzatának szabad és önálló, külső beavatkozás nélküli megválasztásában. Határozott támogatásukról biztosították az afrikai népeknek e célok eléréséért vívott igazságos harcát. Kádár János és Joszip Broz Tito kiemelte az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának nagy jelentőségét a kommunista és munkáspártok, az összes haladó erő kapcsolatainak, egyenjogú együttműködésének fejlődése szempontjából. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ismételten aláhúzza, hogy minden kommunista és munkáspárt és minden más haladó mozgalom — országa társadalmi, gazdasági és politikai feltételeiből, nemzeti sajátosságaiból, valamint a saját munkásosztálya és népe iránti felelősségből kiindulva — önállóan és szuverén módon alakítja ki saját politikáját, történelmi céljai elérésének útját és módját. Az MSZMP és a JKSZ a Berlinben közösen elfogadott dokumentum alapján síkraszáll a kommunista és munkáspártok, az összes haladó erő önkéntes együttműködésének és internacionalista szolidaritásának fejlesztése mellett, a békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége a szocialista eszmék fejlődése és a munkásmozgalomban az együttműködés előmozdítása érdekében kiemelt jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspártok közötti egyenjogú, konstruktív és nyílt véleménycserének. A két fél kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy Kádár Jánosnak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett látogatása és az ez alkalommal folytatott átfogó véleménycsere újabb jelentős hozzájárulás a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, valamint a két szomszédos szocialista ország népei barátságának és együttműködésének további fejlődéséhez. Kádár János magyarországi látogatásra hívta meg Joszip Broz Titót, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (Népszabadság, 1977. szeptember 25.) 98