Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 2. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Tolnai László: A katonai enyhülés problémái Európában

beterjesztett hivatalos adatok kb. 150 ezer fővel kevesebbet tüntetnek fel a ténylegesnél. A szocialista országok azóta két további javaslatot nyújtottak be a pontos adatok megállapításának megkönnyítésére, a NATO egy hasonló előterjesztést tett.

A főbb kérdésekben az álláspontok tehát nem kerültek közelebb egymáshoz. A szocialista országok ragaszkodnak a katonai szembenállás egyenlő mértékű csökkentéséhez, mint biztonságuk egyik lényeges alapfeltételéhez, a NATO-országok viszont a katonaföldrajzi tényezőkre, valamint más, feltételezéseken alapuló körülményekre hivatkozva, a szocialista országok számára hátrányos, mintegy 2,5-szer nagyobb, aszimmetrikus csökkentést szeretnének elérni. Emellett változatlanul fenntartják a szárazföldi csapatok létszámára vonatkozó „közös plafon” teóriáját, lehetőséget nyújtva ezzel egyes NATO- tagállamoknak arra, hogy csökkentés helyett növeljék fegyveres erőik létszámát.

A tárgyalások lelassulásának okai — úgy véljük, — elsősorban a megváltozott érdekeltségben kereshetők.

Négy változásra érdemes rámutatni:

1. Az Egyesült Államok európai csapatainak visszavonása már nem játszik központi szerepet a NATO tárgyalási elképzeléseiben, mert mérséklődött az egyoldalú csapatcsökkentés irányában ható kongresszusi nyomás. Az Európában állomásozó amerikai haderők funkciója is módosult. A szocialista országokkal való közép-európai szembenállás mellett nagyobb hangsúlyt kapott a készenlét az Európa déli részén vagy a kontinensen kívül adódó váltsághelyzetekre.

2. Fokozódott az NSZK ellenállása a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével szemben, miután kiderült, hogy a „közös plafont” és ezen belül a „tömbcsökkentést” a Varsói Szerződés nem fogadja el. Ezért a távlati tervekkel összefüggésben gyengült a második fázis utáni érdeklődés az NSZK-ban.

3. Az 1970-es évek közepe óta megnőtt az új katonai technológia iránti igény a NATO- országokban. Erősödött az óhaj, hogy elkerüljék az új struktúrák és felszerelések kialakításának vagy felhasználásának korlátozását. Hasonló megfontolásból nem érdekeltek a tárgyalások eredményes befejezésében a nyugat-európai katonai integráció hívei.

4. Késleltetőleg hat a SALT-tárgyalások elhúzódása. Ebbe bizonyos technológiai tényezők is belejátszanak. A szárnyasrakéták például egyaránt rendelkeznek hadászati és harcászati képességekkel. Az egyik tárgyalássorozaton meghatározott korlátozás közvetlenül befolyásolhatja a másik tárgyalássorozatot.

A Varsói Szerződés országainak javaslataiban szereplő, viszonylag átfogó és jelentősebb arányú csökkentés tehát nem felelt meg a NATO-tagállamok elképzeléseinek. Első lépésként így megfontolandó lehet egy olyan szimbolikus megállapodás, amely rögzítené az eddig elfogadott elveket, s kétszakaszos csökkentést a két vezető hatalom elsőbbségével és bizonyos kötelezettségeket tartalmazna a második szakaszra vonatkozóan. Ezt tényleges megállapodás követhetné, amelynek azonban inkább a jövőbeli folyamatokat kellene korlátoznia.

84