Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Joenniemi, Pertti: Regionális Leszerelés
biztonsági érdekeiket, nézeteiket. A tárgyalásoktól egyelőre távol maradt államok felfogása változhat — a részvétel indoklása kapcsolódhat a nemzetközi politikai negatív vagy pozitív alakulásához. A részvételi hajlandóság azonban növekvőben van, így az összeurópai regionális leszerelési tárgyalások megvalósulása a korábbinál valószínűbb. Nézeteltérések A regionális leszerelésre vonatkozó nézetekben tükröződnek bizonyos, már korábban kikristályosodott alapfelfogások. Ezek közül a legtöbb az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet különböző fázisaiban öltött testet — az EBEÉ előkészítése során, a tényleges biztonsági értekezlet különböző munkafázisaiban, valamint legutóbb a belgrádi találkozón. Az Észak-Atlanti Szövetséghez tartozó országok eleinte más, bizonyos mértékben inkább katonai biztonsági tényezők jelentőségét hangsúlyozták. A Varsói Szerződés országai ugyanakkor a biztonság politikai oldalát tekintették elsődlegesnek. Az eredmény egy párhuzamos folyamat lett oly módon, hogy a helsinki konzultációval párhuzamosan megállapodtak a bécsi tárgyalások megkezdéséről. A párhuzamosság azonban nem volt nagyon következetes, és nem is szerepelt például a Záróokmányban. Jelenleg ez a kapcsolat már igen laza. A bécsi tárgyalások tulajdonképpen elvették az európai biztonsági és együttműködési tárgyalások katonai tartalmát. A katonai tényezőket azonban érintették az EBEÉ-n a bizalomerősítő intézkedésekről szólva, és ezzel kapcsolatban megteremtve az információcsere-rendszert bizonyos katonai lépésekről, hogy azok negatív, feszültséget fenntartó hatását csökkentsék. A bizalomerősítő intézkedéseket úgy alkalmazták regionálisan Európában, hogy az ne változtassa meg lényegesen a viszonyt a biztonság univerzális, regionális és lokális tényezői között. A nagyhatalmakhoz, a katonai tömbökhöz és a különböző államok biztonságpolitikai rendszeréhez való viszonyukban a bizalomerősítő intézkedések bizonyos értelemben semleges, az alaphelyzetet fenntartó tényezők voltak. A biztonság szempontjából ezek jelentőségét mégis szinte teljes egészében pozitívan kell értékelnünk. A belgrádi találkozó teljes egészében a biztonságpolitika területén elért eredményekkel való elégedettséget tükrözte. A további intézkedésekről folytatott tárgyalások során azonban egymástól eltérő álláspontok is tükröződtek. Mindkét katonai szövetség elégedett volt azzal a tárgyalások során, hogy a politikai és katonai tényezők hangsúlyt kaptak. A katonai tényezők esetében azonban megfigyelhető volt, hogy az Észak- Atlanti Szövetség államai inkább hangsúlyozták a bizalomerősítő intézkedések fejlesztését és szigorítását, míg a Varsói Szerződés tagállamai kifejezték érdeklődésüket azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalásokon a tényleges leszerelési kérdéseket is megvitassák. A semleges és el nem kötelezett országok általában megvizsgálták mindkét 73
