Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - Inotai András: Az amerikai-nyugatnémet "speciális kapcsolatok" új elemei
és a lassúbb amerikai fejlődés következtében jelentősen mérséklődtek, és a hetvenes években egyes vonatkozásokban az NSZK-t az USA egyenrangú partnerévé tették. 1959 és 1973 között az Egyesült Államok társadalmi termékmennyisége évi átlagban 4,2, a nyugatnémeteké 4,9%-kal növekedett. Ha a dollár többszöri le- és a márka felértékelését is figyelembe vesszük, a két ország gazdasági teljesítőképességének különbsége ennél is nagyobb mértékben mérséklődött. Jól mutatja ezt, hogy az egy főre jutó társadalmi termék az NSZK-ban 1960-ban az amerikainak 46%-át, 1973-ban már 92%-át tette ki és ezen a szinten stabilizálódott. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a két ország belső piaca továbbra is lényegesen különböző erőt képvisel. A nyugatnémet gazdaság számára a külgazdasági kapcsolatok jóval fontosabbak, mint az USA számára: az NSZK kivitele a társadalmi termék közel egynegyedét teszi ki, az USA esetében ez a mutató 8% körüli. Nem utolsósorban ez magyarázza azt a tényt, hogy az NSZK szerepe a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban fokozódott, s a valutatartalékok tekintetében egyértelmű vezető helyezet- re tett szert. 1. tábládat "Egyesült Államok és a% NSZK néhány gazdasági jellemzője az NSZK a megfelelő USA-adat %-ában 1966 1970 1975 1976 lakosság _ _ _ 29 ,0 társadalmi termék 16,6 17,0 26,6 26,7 egy főre jutó társadalmi termék — — — 93,2 export 79,4 88,8 93,7 97,2 import 76,5 79,9 97,6 91,8 valutatartalékok 54,0 93,9 195,4 190,0 Forrás: IMF International Financial Statistics és OECD Foreign Trade Statistics klf. számai alapján saját számítások. A nyugatnémet pozíciók javulása a gazdasági kapcsolatok különböző területein nem egyidőben, hanem bizonyos fáziskéséssel következett be. Legelőször a külkereskedelemben figyelhetők meg a változások. Ezek két jellemzője, hogy az amerikai források 1967 után elvesztették első helyüket a nyugatnémet importban és rohamosan visszaestek más nyugat-európai szállítókkal szemben (illetve a Nyugat-Európában dolgozó amerikai multinacionális vállalatok EGK-n belüli szállításai részben felváltották a közvetlen amerikai szállításokat), továbbá hogy a kétoldalú kereskedelem krónikus nyugatnémet deficitje a hatvanas évek második felében aktívumba fordult, és 1970 kivételével 1974-ig egyre jelentősebb többletet mutatott. (Részben ez indította az USA-t arra a gondolatra, hogy az NSZK fokozottabban vegyen részt az amerikai „terhek” átvállalásában). 1975— 1976- ban — a dollár alulértékeltsége, a nyersanyagár-változások és egészében véve az amerikai külgazdasági stratégia kibontakozása következtében — ismét az NSZK mutatott fel deficitet, amelyet azonban a kedvezőtlen valutaárfolyam-változások ellenére 1977- re ismét felszámolt. 29
