Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - Tóth János: A szocialista országok közeledése
bi fejlődésüknek, nemzeti programjaik megvalósításának elengedhetetlen feltétele az együttműködésben rejlő lehetőségek hasznosítása a kölcsönös előnyök alapján. Mivel a szocialista nemzetek között az életszínvonalban, életmódban jelenleg meglevő különbségek objektív alapja a gazdasági fejlettség különbségeiben rejlik, a nemzetek közötti tényleges egyenlőség megteremtésének kulcsa is a gazdaságban található. A szocialista nemzetek további formálódását, kölcsönös közeledésüket elsősorban az határozza meg, hogy az egységes gazdasági szervezet kialakításához vezető úton hogyan közelednek egymáshoz, hogyan fonódik össze népgazdaságuk. Fontos hangsúlyozni, hogy a népgazdaságok fejlettségi szintjének közeledése nem jelenti minden termelési és fogyasztási mutató kiegyenlítődését: a társadalmi újratermelési folyamat legfontosabb mutatóinak kiegyenlítődésére kell törekedni. A szocialista gazdasági integráció következtében elmélyülnek a részt vevő országok közötti politikai kapcsolatok. A nagy horderejű gazdasági, műszaki-tudományos problémák közös megoldása, a gazdaságpolitikai elképzelések hosszú távra szóló összehangolása elképzelhetetlen a szoros párt- és kormányközi kapcsolatok nélkül. A szocialista országok közötti közeledés folyamata egyaránt érvényesül a gazdaságban és az anyagi termelésen kívül a politikában, kultúrában, tudományban stb. Teljesen természetes, hogy a közeledés a különböző területeken más és más ütemben, formában és módon megy végbe. Amint azt már az előzőekben említettük, a közeledés — az egyes szocialista országok fejlettségének, sokoldalú együttműködésük érettségének megfelelően — jelenleg a legszembetűnőbben a termelés területén megy végbe, a gazdaságok szervezett összekapcsolódásával, egyre teljesebb kölcsönös kiegészítésével, párosulva a közös tervezéssel és az összehangolt fejlesztéssel. Kulturális téren a közeledés nem integrálódás, mint a gazdaságban, hanem szocialista, nemzeti kultúránk felvirágoztatásával együtt egymás kulturális, szellemi életének is jobb, teljesebb, kölcsönösebb megismerését és ezen keresztül kölcsönhatásukat, egymás gazdagítását jelenti. A szocialista országok közeledése a szocialista nemzetek közötti új típusú kapcsolatok kialakulását is jelenti. Az egyes szocialista országokon belül a nemzeti egység erősödését kiegészíti a népek internacionalista testvériségének erősödése. A közeledés azonban még perspektívájában sem jelent teljes egybeolvadást, uniformizálást. Távlatilag a nemzetek közötti különbségek hosszú időre megmaradnak, még azután is, hogy az osztálykülönbségek megszűnnek. A nemzetek közötti különbségek közül főként azok szűnnek meg, amelyek a történelmileg örökölt eltérő gazdasági, társadalmi fejlettséggel kapcsolatosak. Gyakoriak azok a vélemények, hogy jelenleg és még hosszabb távon is nem a szocialista nemzetek közeledésének, egységük megszilárdulásának, hanem a nemzetek szabad és sokoldalú fejlődésének, felvirágzásának a tendenciája a meghatározó a szocialista közösségen belül is. A szocialista országok és nemzetek közeledése, ugyanakkor a szuverén szocialista országok felvirágzása, nemzeteik mind gazdagabb önkiteljesedése nem egymást kizáró, hanem ellenkezőleg, egymást feltételező jelenségek, egyazon folyamat dialektikus viszonyban levő két oldala. Természetszerűleg csak olyan közeledésről lehet szó, csak olyannak van realitása, amely gyorsítja a nemzeti fejlődést. 19
