Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - Puja Frigyes: Afrikai tapasztalatok
létrehozása az egyes országokban. E nélkül a vezető erő nélkül nem képzelhető el szilárd, megalapozott előrehaladás. 4. Az afrikai országok szinte mindegyikére jellemző, hogy potenciálisan gazdag, de pillanatnyilag lehetőségei nem nagyok. Nyersanyagkincseik kiaknázásához tőkére, felszerelésre, szakemberekre lenne szükségük. Iparuk a legtöbb esetben fejletlen, pedig fejlesztésére feltétlenül szükség van, nemcsak az iparcikkek, hanem a nagyarányú munka- nélküliség csökkentése végett is. A portugál gyarmatbirodalomból kiszakadt országok problémáit súlyosbítja, hogy alig maradtak ott szakembereik. Korábban nemcsak a tisztviselők, mérnökök, orvosok stb. voltak portugálok, de a gépkocsivezetők, a vízvezetékszerelők, a kőművesek is. Elvonulásuk után úgyszólván csak parasztok és segédmunkások maradtak. A szocialista orientációjú országoknak tehát jóformán a semmiből kell elindulniuk. 5. Nagy problémát okoz az afrikai országokban az élelmiszerhiány. Bár ezeknek az országoknak szinte mindegyike kedvező adottságokkal rendelkezik, a mezőgazdasági termelés színvonala rendkívül alacsony. A jó lehetőségeket még távolról sem aknázták ki. Nem véletlen, hogy mind Angolában, mind Mozambikban, de más afrikai országokban is a mezőgazdaság fejlesztését tűzték ki legfontosabb célként. A mezőgazdasági termelés növelésével biztosíthatják az ország élelmiszerellátását és az ipar által igényelt nyersanyagot. Ezekben az országokban a lakosság 85%-a paraszt; ezek megélhetése, élet- színvonaluk növelése sem képzelhető el a mezőgazdaság gyors fejlesztése nélkül. A mezőgazdaság fejlesztésének azonban komoly akadályai vannak, közülük is a legnagyobb a mezőgazdaság jelenlegi struktúrája. Nagy, összefüggő ültetvények kevés országban vannak. Ezekre az országokra inkább a szétszórt kisparaszti gazdaságok a jellemzők. Mozambik hatalmas területének nagy része például alkalmas a mezőgazdasági művelésre. A településviszonyok azonban lényegesen eltérnek az európaitól; vannak városok, de alig vannak falvak, a parasztok szétszórtan élnek, néhányházas tanyabokrokban. Ha ez így maradna, lehetetlenné válnék a nagyüzemi gazdálkodás létrehozása, de a vízellátás, az egészségügyi ellátás, az oktatás megszervezése is. Az első feladat tehát a parasztok összetelepítése falvakba. Ez óriási szervezőmunkát, nagy erőfeszítéseket igényel. 6. Fokozza a problémákat a törzsi viszonyok bonyolultsága. Egyes országokban néhány nagy törzs, máshol viszont sok kis létszámú törzs él. A törzsek szokásai, a rokoni kapcsolatok szálai még mindig nagy erőt jelentenek és sajnos, gátolják a modern mező- gazdaság megszervezését, az ipar fejlesztését, ami pedig a termelés növelésének és általában a szocializmus építésének egyik fontos előfeltétele. 7. Mint más afrikai országokban, a haladó afrikai országokban is élnek még fehérek és sok a kevert fajú ember. Nagy hiba lenne, ha a haladó országok vezetői engednének a fekete faji előítéletnek és a fehér vagy a kreolbőrű embereket —,akik egyébként az adott io
