Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Magyar Szovjet kapcsolatok 1971-1976
lósítanak meg a traktorok és mezőgazdasági gépek, a Diesel-mozdonyok, az építési és közlekedési gépek gyártásában, a szerszámgépiparban és az elektronikaiparban. Az 1976—1980-as tervidőszakban az előző öt évhez képest a szakosított termékek szállítása a Szovjetunióból Magyar- országra a háromszorosára, Magyarországról a Szovjetunióba 3,2-szeresére emelkedik. 1975. szeptember 8-án közlemény jelent meg a két ország 1976 — 1980. évi népgazdasági tervének összehangolásáról. A tárgyalásokon kiemelték a kereskedelmi kapcsolatok keretein belül a termelési kooperációval megalapozott kereskedelem növekvő volumenének jelentőségét. 1974. szeptember 5-én a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési egyezmény 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Huszár István és V. A. Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese foglalta össze az eredményeket. Az együttműködés során a Szovjetunió 3000, Magyarország 1800 műszaki dokumentációt adott át a másik félnek. A Szovjetunió által szállított házgyárak évi 14—15 ezer lakást építenek. Szovjet műszaki segítséggel épült a metró, fejlődött intenzíven a számítógépipar és a petrokémia. A meghonosított szovjet búzafajtákkal Magyarországon az 1960. évi 16 mázsa hektáronkénti átlagtermés megkétszereződött. A magyar alkotó értelmiség köréből háromezren a Szovjetunióban szereztek diplomát vagy tudományos fokozatot. Magyarországon 700 szovjet szakember tanult. A negyedik ötéves tervünk időszakában 350—400 nagyobb kutatási témán dolgoztak együtt magyar és szovjet tudósok. Az Ikarus-gyár 10 év alatt a gépkocsiipari kooperáció keretében hússzorosára növelhette termelését. Említést érdemel két rendkívül jelentős tudományos-műszaki egyezmény. 1972. október 13-án kormányközi egyezményt írtak alá a postai és távközlési együttműködésről, amely szerint növelik a távbeszélő-, a távíró-, a telexvonalak, a rádiós és televíziós műsor-közvetítő csatornák számát, fejlesztik a tudományos-műszaki együttműködést a hírközlésben. 1976. szeptember 15-én közlemény jelentette be, hogy az „Interkozmosz” programban részt vevő 8 szocialista ország állampolgárai űrhajósképzésben, majd 1978 és 1983 között űrhajókon, illetve űrállomásokon történő űrrepülésben vesznek részt. A gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés kiemelkedő példája az olefinprogram. Kádár János 1975. március 1-én levelet küldött a Tiszai Vegyi Kombinát olefinművének dolgozóihoz, köszöntötte a szovjet és a magyar szakembereket, akik részt vettek a negyedik ötéves terv e fontos beruházásának megvalósításában. A levél hangsúlyozza: ,,az olefinmű jelentőségét növeli, hogy a szocialista országok új típusú, magas fokú termelési együttműködését valósítja meg a TVK és a Szovjetunióban levő kalusi vegyi és kohászati kombinát között”. (290. 1.) Ugyanakkor L. I. Brezsnyev is levelet küldött az azonos időpontban elkészült kalusi kombinát dolgozóihoz, amelyben külön is nagyra értékelte az építésben részt vett magyar munkások, mérnökök és technikusok munkáját. A levél szerint a kalusi üzem „nagyszerű bizonyítéka a szakadatlanul erősödő és szélesedő szovjet—magyar együttműködésnek, eleven példája a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja gyakorlati megvalósításának”. (292. 1.) Néhány jellemző példa a kulturális kapcsolatokról, a dokumentumok harmadik csoportjából: 1976. január 28-án a Szovjetunió és Magyarország írószövetségei 1976 —1980-ra szóló, részletesen kidolgozott, sokrétű együttműködési programot fogadtak el. A megállapodásban alkotói találkozók, alkotói kiküldetések, fordítók továbbképzése és költészeti találkozók szerepelnek. Aktív együttműködés bontakozik ki az irodalmi újságok és folyóiratok között is. 1972. február 15-én interjú készült Somogyi Józseffel, a Magyar Képzőművészek Szövetsége elnökével, a magyar és a szovjet képzőművészeti szövetség titkárságainak első együttes ülése alkalmából. A korábban is rendszeres kapcsolat továbbfejlesztésében, továbbá delegációcserékben, a képzőművészeti könyvek kiadásának bővítésében állapodtak meg, ezenkívül rendszeresítették a titkársági találkozókat, amelyeken alkotó-tisztázó eszmecseréket is folytatnak. Az 1973-as találkozóra „Az esztétikai nevelés a közép- és a felsőfokú iskolákban” témát tűzték napirendre. Szó esett iparművészeti kiállítások rendezéséről is. 1973. április 2-án kormányközi egyezményt írtak alá a budapesti Szovjet Tudomány és Kul141
