Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Apunen, Osmo: Finnország külpolitikai vonala
A békés együttműködés elve azzal a bekezdéssel valósul meg, amely szerint a felek elhatározták, hogy ,,a barátság és együttműködés szellemében tevékenykednek Finnország és a Szovjetunió gazdasági és kulturális kapcsolatainak állandó fejlesztéséért és megszilárdításáért”. A célt kiterjedt egyezmény-hálózattal valósították meg a negyvenes évektől napjainkig. Finnország keleti kapcsolatai a kölcsönös bizalmon alapulnak. Éppen a bizalomnak az új keleti politika vezérfonalává tétele jelentett minőségileg új szakaszt Finnország és a Szovjetunió kapcsolatában. A második világháború előtt az akkori koncepciónak megfelelően Finnország biztonság- politikája a Szovjetunióval szemben építette ki pozícióit. A finn diplomácia feladata volt, hogy ehhez támogatást szerezzen külállamoktól. így jöttek létre olyan külpolitikai irányzatok, mint a német orientáció, angolszász orientáció, a peremállam-politika és az észak-európai orientáció. A Népszövetség-politika mögött is az a gondolat állt, hogy a szervezet nyújtson támogatást a Szovjetunióval szemben. A Paasikivi—Kekkonen irányvonal mindezektől eltérően abból a gondolatból indul ki, hogy Finnország bilaterálisán rendezi kapcsolatait a Szovjetunióval. Finnország nem keres keleti kapcsolataihoz támogatást harmadik államoktól, nem is engedi meg, hogy mások beavatkozzanak ezekbe a kapcsolatokba. Ennek megfelelően Finnország nem törekszik hasznot húzni a nemzetközi politika konjukturális tényezőiből, hogy ezek segítségével, esetleges megfelelő helyzetben engedményeket szerezzen a Szovjetuniótól. Semlegességi politika Kekkonen elnök megállapította, hogy a semlegesség Finnország számára nem a világtól való elszigetelődést jelenti, hanem eszközt a világ ügyeiben való részvételre. A keleti kapcsolatok alapelveiből következően Finnország nem engedi meg, hogy területe a Szovjetunió ellenségei számára katonai támaszponttá váljék. Ugyanígy Finnország érdeke gondoskodni arról, hogy Finnország külpolitikája ne szolgálhassa a Szovjetunió ellenségeinek politikai célkitűzéseit. Ezekkel az elvekkel kapcsolatos a Finnország semlegességére irányuló biztonságpolitika. A biztonságpolitikának tulajdonképpen két célja van: felkészülés fegyveres konfliktus esetére, és intézkedések ilyen konfliktus létrejöttének megakadályozására, azaz a béke megszilárdítása. Finnország semlegességi törekvése ugyan mindkét alternatívára érvényes, de a hangsúly a béke megszilárdításán van. A fegyveres konfliktusokon való kívülmaradás Finnország mint kis ország szempontjából létfontosságú. Elvben fegyveres támadás is lehetséges a semlegesség, mert Finnország fegyveres erejével elháríthatja a semlegesség megsértését. Ezen jogot és kötelezettséget elismeri a BEKS- egyezmény is. Szükség esetén azonban érvénybe lépnek az egyezmény katonai vonatkozású bekezdései. Mivel Finnország önmaga nem képes szabályozni a nagyhatalmak Finnországra irányuló katonai tevékenységének méreteit, és így lehetőségét a fegyveres semlegességre, Finnország szempontjából elsődlegesen fontos már béke idején politikai eszközökk 1 biztosítani, amennyire csak lehet, hogy fegyveres konfliktus ne keletkezzék területén. Erre irányul Finnországnak a békére építő aktív semlegességi politikája. Békeidőben a semlegességi politika megköveteli az azt folytató államtól, hogy a háború esetére vállalt semlegességet ne terheljék már előre bizonyos elkötelezettségek. A semleges államnak nem lehet olyan elkötelezettsége, amely szerint részvétele a nagyhatalmak közötti fegyveres vagy politikai konfliktusokban magától értetődő. A nemzetközi jog értelmezése szerint még a szövetséghez tartozó állam is maradhat semleges háború esetén, amennyiben a szövetségi viszony automatikusan nem kötelezi konfliktus esetére. De a békeidőbeni semlegességhez az ilyen formális lehetőség általában nem elegendő: figyelembe kell venni a katonai kötelezettségeket is. Ilyen értelemben a BEKS-egyezmény — úgy tűnt — kétségessé teszi Finnország semlegességét. A BEKS-egyezmény katonai kötelezettségei azonban nem sértik a semlegességet. 129
