Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - SZEMLE - Joó Rudolf: Harminc éves a magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés
közoktatási, művészeti intézményeit az országban élő állampolgárok teljes jogegyenlősége alapján. A két nép barátsága előmozdítása céljából saját területükön támogatják a Román—Magyar és a Magyar—Román Társaságot. Sajtóügynökségeket szerveznek, és megkönnyítik a sajtótudósítók munkáját. Előirányozták kulturális, tudományos, művészeti és technikus szakemberek cseréjét, ösztöndíj létesítését a két ország felsőfokú tanintézeteiben folytatandó tanulmányok elősegítésére. A két kormány vállalta, a jövőben gondoskodik arról, hogy a tankönyvekben és más nyomtatványokban a jövőben mellőzzék azt, ami a valóság elferdítésére, meghamisítására és általában arra alkalmas, hogy a másik államot kedvezőtlen színben tüntesse fel. A kitűzött célok gyakorlati megvalósítására vegyes bizottságokat szerveztek. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási s^er^pdés megkötése. A magyar kormányküldöttség 1947. novemberi bukaresti útjának a kulturális egyezmény megkötésén kívül célja volt a barátsági szerződés előkészítése is. A tárgyalások során lerakták a szerződés alapjait, megvitatták az összes függőben levő kérdéseket, elhárították az esetleges akadályokat. Már ekkor jelezték, hogy a szerződés megkötésére rövidesen sor kerül. A tárgyalásokról kiadott hivatalos közlemény úgy értékelte a magyar kormányküldöttség útját, mint újabb komoly lépést a demokratikus szomszédok közötti baráti együttműködés terén. A barátsági szerződés megkötésére 1948. januárjában Budapesten került sor. Jugoszlávia után Románia volt a második ország, amellyel barátsági szerződést kötöttünk. Petru Groza miniszterelnök vezetésével 1948. január 22—24. között román kormányküldöttség látogatott a Magyar Köztársaságba. A delegáció tagjai voltak: Anna Pauker külügyminiszter, Teohari Georgescu belügyminiszter, Lucretiu Patrascanu igazságügy-miniszter, Lotar Radeceanu munkaügyi miniszter, ezenkívül a román bel- és külügyminisztérium vezértitkárai, több magas rangú katona és rendőrtiszt. A látogatás alkalmával szívélyes és baráti tárgyalások folytak a két országot érintő kérdésekről. A kölcsönös megértés és barátság szellemében a két kormányküldöttség megegyezett abban, hogy megkötik a barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményt, és azt Budapesten, 1948. január 24-én aláírják. A szerződést a Magyar Köztársaság részéről Dinnyés Lajos miniszterelnök, a Román Népi Köztársaság részéről pedig Petru Groza miniszter- elnök írta alá. A felek kinyilvánították teljes egyetértésüket a nemzetközi politika minden fontosabb elvi kérdésében. A két ország között kialakult baráti viszonyt úgy értékelték, mint a Duna-medence és a Balkán békéje fenntartásának fontos elemét. A két szomszédos állam között megkötött baráti és kölcsönös segélynyújtási egyezmény azt bizonyítja, hogy Romániában is és Magyarországon is megvalósultak az együttműködés kedvező feltételei. A két kormányküldöttség a továbbiakban megállapodott abban, hogy a magyar kormányküldöttség bukaresti látogatásakor, 1947 novemberében aláírt jegyzőkönyvben felsorolt függő kérdések rendezésére bizottságokat jelölnek ki, amelyek 1948. február 10-én megkezdik tárgyalásaikat. A két kormányküldöttség megerősítette azt a szándékát, hogy ellenáll az imperializmus mesterkedéseinek, szorosan együttműködik a Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országgal, mert csak a velük való barátság és szoros szövetség biztosíthatja io8
