Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - Vészi Béla: A politikatudomány időszerűsége és a szocializmus építésének feladatai
sulásuk társadalmi-politikai akadályai közötti ellentmondást nem lehet feloldani az értékek és magatartásbeli normák területén. Az ellentmondás feloldása, az ellentmondást kiváltó okok megszüntetése útján lehetséges. Ennek követelményei a polgári társadalom átalakításában érdekelt osztályok mozgalmaiban fogalmazódnak meg, a létükből, osztályérdekeikből kisarjadó új politikai eszmékben, értékekben, amelyek mint új eszmék a meg nem valósult, de eszmeileg létező és ható demokratikus vonásokat, értékeket átörökítik saját eszmei és értékrendszerükbe. Ezáltal a korlátozott és formálisan megvalósult értékek és normák a dolgozó osztályokra épülve, új tartalommal gazdagodva kapnak realitást. A demokrácia elvének társadalmi realitássá változtatásában érdekelt osztályok számára a szocialista demokrácia megvalósulása egyszerre jelenti saját létfeltételeik megváltoztatását és a társadalmi-politikai struktúra lényegi átalakítását. A társadalmi viszonyok összességének megváltoztatásával jöhetnek létre a társadalmi-politikai döntésekben való részvétel feltételei, annak különféle közvetett és közvetlen formái. A társadalom politikai intézményrendszere és az azt reprezentáló értékek- normák még abban az esetben is, ha jogilag és formálisan biztosítják a politikai döntésekben való demokratikus részvétel lehetőségeit, pusztán elvont lehetőségek maradnak, ha megfelelő társadalmi erők, osztályok, rétegek nem biztosítják érvényesítésük minden- oldalú feltételeit. A politikatudomány képviselői között kezd tért hódítani az a haladó nézet, hogy a demokratikus részvétel reális lehetősége a politikában ezer szállal kapcsolódik a társadalom gazdasági alapjaihoz és a tulajdonviszonyokhoz, a gazdaság állapotához. Erősödik annak felismerése, hogy demokratikus, valóságos és nem formális részvétel a politikai döntésekben csak olyan társadalomban lehetséges, amelyben a gazdasági alapok, a tulajdonviszonyok lehetővé teszik a demokratizmus kiterjesztését az emberi kapcsolatok valamennyi viszonylatára. A demokratizmus értékek, cselekvési normák mindenekelőtt politikai tartalmakat fejeznek ki, a politikai hatalom természetét és e hatalom gyakorlásának szervezetét és módszereit jellemzik, de mindaddig korlátozott módon, amíg a demokratizmus nem hatja át a társadalmi élet valamennyi szféráját. A szocializmusban a demokratikus értékek és magatartásformák lényegüket illetően a kollektivitás tudatát erősítik, a dolgozó osztályok, széles néptömegek érdekeit, akaratát testesítik meg. Ügy, hogy a személyiség, az egyéniség jogait és kibontakozását nemcsak hogy nem sértik, de jó alapot biztosítanak a személyiség, az egyéni tulajdonságok sokszínű, gazdag formálásához. A demokrácia érvényesülése a szocialista viszonyok között átfogja mind a közvetlen politikai-hatalmi szférákat, mind a munkakollektívákat. Az állampolgárok társadalmi-politikai döntésekben való közvetett és követlen részvételének elvi akadálya megszűnik azáltal, hogy a társadalmi-politikai viszonyokat átható éles antagonizmusok a társadalmi és osztályviszonyokban megszűnnek. Létrejönnek a munkához, a kultúrához és művelődéshez való jogok érvényesülésének reális feltételei, az emberi személyiség kibontakozásának alapfeltételei. Létrejön a politikai és szélesebb társadalmi szférák közötti megfelelés, a politikai demokrácia társadalmi demokráciává fejlődik, amely áthatja a centrális vezetés döntéseit csakúgy, mint a kisebb és nagyobb közösségek életét. A szo58
