Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - SZEMLE - Köves Vince: Leszerelési kérdések az ENSZ Közgyűlésének 31. ülésszakán
létrehozó tlatelolcói szerződés II. kiegészítő jegyzőkönyvéhez való csatlakozásra, 119:0: 14 arányban fogadta el a plenáris ülés. A Szovjetunió és a szocialista országok tartózkodtak, mivel a tlatelolcói szerződés nem terjed ki az egész latin-amerikai térségre, lehetővé teszi nukleáris fegyverek átszállítását az atomfegyvermentes övezeten, és nem gátolja meg nukleáris fegyverek tárolását a Panama-csatorna övezetében és Puerto Ricóban. Határozatot fogadott el a 31. ülésszak atomfegyvermentes övezet létesítéséről Dél-Ázsiá- ban, illetve a Közel-Keleten is. Mindkettő alapjában véve megismétlése az 1975. évi ülésszakon elfogadott határozatnak, és mindkettőt alapvetően politikai megfontolások motiválták (az indiai nukleáris szerkezet felrobbantása után India ellen indított pakisztáni diplomáciai akciónak részét képezi, illetve Izrael elszigeteltségének fokozására irányul). Ez kitűnik abból is, hogy a két javaslat kezdeményezői nem folytattak előzetes konzultációt a térség érintett államaival. Konszenzussal fogadta el az ülésszak azt a határozatot, amely felszólít minden államot, hogy Afrikát tekintse atomfegyvermentes övezetnek, és hogy a dél-afrikai fajüldöző rezsimnek ne szállítsanak hasadó anyagokat, illetve nukleáris technológiát. Az ülésszak határozatot fogadott el még az Indiai-óceán térségének békeövezetté nyilvánításáról szóló deklaráció végrehajtásáról is. A határozati javaslat társszerzői konferencia összehívását sürgették e célból. A határozati javaslatot 106:0 ^arányban fogadta el a Közgyűlés. A Szovjetunió és a szocialista országok, valamint több nyugati állam volt a tartózkodók között. A szocialista országok képviselői kifejtették, hogy a békeövezetté történő nyilvánításnak elengedhetetlen feltétele a térségben levő külföldi katonai támaszpontok felszámolása. Ugyancsak határozatot fogadott el az ülésszak az atomfegyvermentes övezetek kérdésében készült átfogó tanulmányról. Ugyanebbe a témakörbe tartozik, és az atomsorompó-szerződés 1975. évi első felülvizsgálati konferenciája következményeként értékelhető az a határozati javaslat, amelyet Svédország terjesztett be több más állam nevében is az atomsorompó-szerződés részesei első felülvizsgálati konferenciája ajánlásainak végrehajtásáról. A határozat felhívja a nukleáris fegyverrel rendelkező hatalmakat a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetésére, ebből a szempontból hangsúlyozza a két fő nukleáris hatalom különleges felelősségét, és javasolja, hogy a kérdést tűzzék a Közgyűlés következő ülésszakának napirendjére, amelyen létre kell hozni az atomsorompó-szerződés második felülvizsgálati konferenciájának előkészítő bizottságát. A nukleáris leszerelés kérdéseinek vitájában a szovjet—amerikai küszöb-szerződést (a nukleáris fegyverkísérletek erősségének felső határáról) a szocialista államok és a nyugati országok elismeréssel kommentálták. Afejlődő országok csoportja és számos nyugateurópai állam azonban támadta azt a magas küszöbre való hivatkozással. Érdekes japán kezdeményezésre is sor került: javasolták a szovjet—amerikai szerződésnek multilaterális megállapodássá történő átalakítását oly módon, hogy a megállapodás tartalmazná a küszöb fokozatos csökkentését is. Figyelemre méltó a helyszíni ellenőrzés kérdésének előtérbe kerülése. Ezt alapvetően két tényező magyarázza: a teljes atomcsend megvalósítására vonatkozó szovjet szerződéstervezet módosított változata lehetővé teszi, hogy vitás esetben az érintett ország egyoldalú döntésével helyszíni ellenőrzést hajtsanak végre, másrészt a békés célú föld 77
