Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - SZEMLE - Molnár Béla: A Hazafias Népfront nemzetközi tevékenységéről
és jelentősége az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért vívott harcban” című témát. 1974 novemberében az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottsága tartotta társadalompolitikai kollokviumát Budapesten, 1975-ben pedig nemzetközi kvéker-szeminárium házigazdái voltunk, amely a „Kelet és Nyugat közötti feszültség enyhülése” kérdéseit tárgyalta. Nemzetközi kapcsolataink tehát széles körűek. Természetesen az együttműködés nem minden esetben azonos mélységű és intenzitású: a skála a rendszeres, átfogó együttműködéstől az egy akcióra vonatkozón át az információcseréig terjed. Ez érthető, hisz partnereink között megtalálhatók a testvéri szocialista országokban működő szervezetek, a tőkés országok nem kommunista, de haladó, demokratikus, a békés egymás mellett é- lésben érdekelt, a népek közötti bizalmat elősegítő társadalmi erői, köztük szocialista, szociáldemokrata, polgári, polgári-liberális és centrista jellegű pártok, szervezetek, személyiségek. És megtalálhatók a fejlődő országok antiimperialista, nemzeti és társadalmi felszabadulásért küzdő szervezetei és mozgalmai. Nemzetközi munkánkban kiemelt helyet foglalnak el a szocialista országok. Ennek megfelelően az évek során mindenekelőtt a szocialista országok testvérszervezeteivel, mozgalmaival erősítettük kapcsolatainkat, amelyek ebben a relációban a legmélyebbek, tartalmilag a szocialista építőmunka aktuális feladataira irányulnak, s amelyeket jól megalapoznak a rendszeres, konzultatív jellegű egyeztetések. A Bolgár Hazafias Fronttal, a Mongol Béke- és Barátsági Társaságok Szövetségével, az NDK Nemzeti Frontjával, valamint a Kubai Forradalom Védelmére Alakult Bizottságok (CDR) Országos Központjával 2—5 évre szóló együttműködési megállapodásokat kötöttünk. A szocialista országokban működő testvérszervezeteinkkel kialakított eredményes együttműködés igen jelentős és hasznos formája a kétévenként összehívott egyeztető tanácskozás. Erre először 1973 októberében került sor Várnában, az európai szocialista országok népfrontképviselőinek részvételével, s témája a nemzetközi kapcsolatok tapasztalatainak összevetése volt. A második nemzetközi találkozó színhelye Budapest volt, 1975 júniusában. Ide az európai testvérszervezetek mellett eljöttek a kubai, mongol és vietnami partnerszervezeteinek képviselői is. E tanácskozás napirendjén a szocialista demokrácia fejlesztésének, valamint a külföldre irányuló propagandatevékenységnek a népfront munkájával kapcsolatos kérdései szerepeltek. Hasonló konzultációkat rendeznek évenként a békemozgalom és a szolidaritási mozgalom szervezetei, bizottságai is. Hasznosak a konkrét témákat tanulmányozó küldöttségek cseréi és az utóbbi időben előtérbe kerülő előadócserék, továbbá azok a kétoldalú kerékasztal-találkozók, amelyeken a résztvevők fontos társadalompolitikai kérdésekben (például a közvetlen, illetve a képviseleti demokrácia szerepe) vetik össze tapasztalataikat. Ezek a kapcsolatok intenzívek és rendkívül hasznosak. Sokoldalú tapasztalatcserére adott lehetőséget — hogy csak néhány kiemelkedő példát említsek — a kubai CDR Lezcano főtitkár vezette küldöttségének látogatása, továbbá azok a megbeszélések, amelyeket Országos Tanácsunk vezetői folytattak bolgár, csehszlovák, jugoszláv és NDK-beli testvérszervezeteink vezetőivel Budapesten, Szófiában, Prágában és Berlinben. A szocialista országokkal 65
