Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Az első magyar-szovjet barátsági szerződés 30. évfordulójára
S felismerték végül, hogy függetlenségüknek és békéjüknek legfőbb biztosítéka a Szovjetunióval való együttműködésük, az együttműködés azzal a Szovjetunióval, amely a maga határai között máris valósággá tette a kis népek békéjét és szabad fejlődését, és amely az imperializmus háborúra, törő erőivel szemben a békés építés erőit képviseli, de amelynek hatalma is van arra, hogy a világbékét a béke- és szabadságszerető népekkel együttműködésben minden imperialista fenyegetéssel szemben megvédelmezze. Azok a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződések, amelyeket a demokratikus Magyarország az elmúlt félesztendő alatt Jugoszláviával, Romániával és a Szovjetunióval .megkötött, ezen a felismerésen alapulnak. Egyedüli céljuk az, hogy a demokratikus Magyarország, függetlenségét, szabadságát és.békés fejlődését biztosítsák, és érdemük az, hogy ezt a célt minden emberi előrelátás, szerint meg is valósítják. Ezért láthatjuk bennük, ezért kell látnunk bennük a magyar külpolitika aktív sikerét, a magyar külpolitika pozitív eredményét, olyan sikert és olyan eredményt, amelyre nyugodtan hivatkozhatom, amikor külpolitikánkat a Tisztelt Országgyűlés megítélése alá bocsátom. Azt a.békefrontot, amelynek most már a demokratikus Magyarország is részese, az imperialista rágalom valamiféle blokkalakulatnak igyekszik feltüntetni, amely a világot kettészakítja és a világ egyik részétől ellenségesen elzárkózik. Minderről a valóságban, szó sincsen. Mi itt, Európa keletén a Nyugat minden haladó társadalmi tényezőjével szolidárisnak érezzük magunkat. Örömmel üdvözöljük a nyugati országokkal való gazdasági kapcsolataink elmélyítését és örömmel fogadjuk be a Nyugat igazi kultúrájának javait. Legnagyobb elégtételünkre szolgálna,, ha a keleten kiépült nemzetközi békefront nyugat felé kiszélesednék, mert a békefront erejének növekedése a világbéke biztosítékainak gyarapodását jelenti, . . ................. .............. D e azt tőlünk senki sem kívánhatja és nem is várhatja, hogy megálljunk, vagy visszaforduljunk a népi demokráciának azon az útján, amely meggyőződésünk szerint egyedül vezet a magyar nép s.zéles tömegeinek anyagi és kulturális, felemelkedéséhez. Senki sem kívánhatja és nem is várhatja, tőlünk, hogy lemondjunk nemzeti függetlenségünkről, amely meggyőződésünk szerint elengedhetetlen feltétele népünk felemelkedésének. Senki sem kívánhatja és nem is várhatja tőlünk, hogy ne törekedjünk függetlenségünk, békés fejlődésünk nemzetközi biztosítékai, megszerzésére. Senki sem veheti tehát tőlünk rossz néven, hogy szoros baráti kapcsolatot teremtünk -azokkal a haladó államokkal, amelyek — éppen úgy, mint mi — a legszélesebb néptömegek anyagi és kulturális megerősítésében, nemzeti függetlenségük megvédésében s az egy és. oszthatatlan világban a világ békéjének, tehát saját békéjüknek fenntartásában látják legfőbb feladatukat. Tisztelt Országgyűlés! A demokratikus Magyarország tovább fog haladni a megkezdett úton, tovább fogja fejleszteni, el fogja mélyíteni kapcsolatait a Szovjetunióval és a népi demokrácia országaival, anélkül hogy a kapcsolatokat kizárólagosakká törekednék tenni. Továbbra is mindent el fog követni, hogy a maga — bár világméretben szerény — erőivel hozzájáruljon a béke fenntartásának nagy művéhez, . . . Meg vagyok arról győződve, biztosan tudom, hogy a magyar nép széles tömegei helyeslik és lelkesedéssel teszik magukévá ezt a külpolitikát, mert tisztában vannak azzal, hogy egyedül ez a külpolitika szolgálja haladásuk, felemelkedésük érdekeit, s hogy egyedül ez a külpolitika alkalmas nemzeti függetlenségünk, sőt nemzeti.létünk és békés fejlődésünk biztosítására. Országg’ű/és Naplója, 1947-1951,111. köt. 937-938. 1. 113
